Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és neandervölgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a neandervölgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a mai Románia területén mintegy 40 ezer évvel ezelőtt élt korai modern embereknek neandervölgyi ősük volt, aki négy-hat nemzedékkel korábban élt a családfán.

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Harvard Egyetem és a gerincesek evolúcióját és az ember eredetét tanulmányozó pekingi laboratórium munkatársainak sikerült DNS-t kivonni és elemezni egy 37-42 ezer éves modern ember állkapocscsontjából, amelyet 2002-ben találtak barlangászok és régészek a délnyugat-Kárpátokban lévő Csontbarlangban (Pestera cu Oase).

Ez a minta sokkal közelebbi rokonságot mutat ki a neandervölgyi emberrel, mint bármely más modern ember DNS-mintája, amelyet korábban elemeztünk. Becslésünk szerint genomjának 6-9 százaléka származik neandervölgyitől. Ez páratlan mennyiség. A mai európaiak és a kelet-ázsiaiak esetében ez az arány körülbelül két százalék - mondta David Reich, a Harvard Egyetem kutatója, a csoport vezetője.

Felfedezésük azért jelentős, mert a neandervölgyiek mintegy 35 ezer évvel ezelőttig éltek Európában, és körülbelül akkor haltak ki, amikor a modern emberek elkezdtek elterjedni a kontinensen.

Az tudjuk, hogy 45 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi volt az egyedüli ember Európában. Mintegy 35 ezer évvel ezelőtt és később a modern ember volt az egyedüli ember Európában. Ez egy drámai átmenet - magyarázta Reich.

Valamennyi mai ember, akinek ősei nem a Szaharától délre fekvő térségből származnak, genomjában egy-három százaléknyi neandervölgyi DNS van. Mindeddig a kutatók úgy vélték, hogy az Afrikából érkező korai emberek legvalószínűbben a Közel-Keleten keveredtek valamikor 50-60 ezer évvel ezelőtt, mielőtt Ázsiába, Európába és a világ más részeibe vándoroltak.

Az Európában talált maradványok radiokarbonos kormeghatározása azt jelzi, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek mintegy ötezer évig együtt éltek Európában, és itt is keveredhettek egymással. Erre vannak régészeti bizonyítékok, mint például az eszközkészítési technológiában bekövetkezett változások, a temetkezési rituálék és a testdíszítés a két csoport közötti kulturális keveredésre utal. Ám nagyon kevés emberi maradványunk van ebből a korból - tette hozzá Reich.

A 37-42 ezer éves állkapcsot egy koponyával találták a Csontbarlangban. Tárgyi leleteket nem találtak közelükben, ezért az antropológusok nem tudják megállapítani kik is voltak ők, miként éltek. Az állkapocscsont fizikai jellemzői a korai modern emberre utalnak leginkább bizonyos neandervölgyi beütéssel, ezért vélik az antropológusok, hogy olyas valakié lehetett, akinek mindkét csoportból voltak ősei.

A "oasei ember" azonban nem áll szoros rokonságban a későbbi európaiakkal, "Ez a minta, bár Romániában került elő, nem hasonlít a mai európaiak jellemzőire. Bizonyíték a korai modern ember jelenlétére Európában, de nem járult hozzá a későbbi nemzedékek felemelkedéséhez. Létezhetett a modern embereknek egy úttörő csoportja, amely Európába érkezett, de azt felváltották másik csoportok" - magyarázta Reich.