Az európai Copernicus űrprogram keretében pályára állt a Sentinel–2 műhold, amivel megfigyelhetjük a környezeti katasztrófákat, hatékonyabbá tudjuk tenni az erdészetek és a gazdálkodók munkáját, és a begyűjtött adatok segítségével a vészhelyzetekre is gyorsabban tudunk majd reagálni. Június 23-án felbocsátott műhold egy évvel a Sentinel–1 után került fel az űrbe, és 2021-ben összesen hat ilyen műhold vesz majd részt a Föld megfigyelésében.

A Sentinel–1 műhold radarral kémleli a felszínt, a Sentinel–2-n azonban optikai műszerekkel van felszerelve, amelyek tizenhárom spektrális sávban működnek, a látható és közeli infravöröstől egészen a rövidhullámú infravörösig. Vannak olyan földrajzi területek, amiket a műholdak 1-3 naponta el tudnak érni, és ez különösen fontos lesz vészhelyzetekben, például földrengés vagy árvíz esetén.

A Copernicus programban begyűjtött adatok ingyen és szabadon hozzáférhetők, és a tervek szerint a műholdaknak hála 2030-ra ötvenezer munkahely jön létre.

Egyébként a Sentinelek most erre használhatók:

• mezőgazdaság: a terméshozam becslése, a művelt területek monitorozása statisztikai célból,
• katasztrófák: a humanitárius szempontból kritikus területek azonosítása, kulcsfontosságú geográfiai adatok biztosítása olyan eldugott területekről, amelyekről pontatlan információink vannak,
• erdőgazdálkodás: a talajerózió és a biodiverzitás vizsgálata,
• várostervezés: az európai városfejlesztések nyomon követése,
• vízgazdálkodás: vízhiány és szárazság előrejelzése,
• jégtakaró: a víz körforgásának és a klímának a pontosabb ismerete, áradások előrejelzése.