A Csurjumov-Geraszimenko üstököst kergető Rosetta űrszonda kapott még egy kis munkát az Európai Űrügynökségtől (ESA), és az eredetileg 2015 decemberére tervezett leállás helyett csak 2016 szeptemberében ér véget a küldetése - írja az MTI. A Rosetta leszállóegysége, a Philae robot 2014. november 12-én landolt a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén, a szonda az üstökös körül kering.
Az ESA közleménye szerint küldetése végeztével az űrszonda 2016 szeptemberében valószínűleg leszáll a 67P/Csurjumov-Geraszimenkóra, ami inkább egyfajta becsapódást jelent; a Rosetta már képtelen lesz arra, hogy adatokat küldjön vissza a Földre, mert távolodni fog a Naptól, és nem lesz energiája a műszerek működtetésére.
A küldetés meghosszabbítása, amelyről kedden döntött hivatalosan az ESA tudományos bizottsága, fantasztikus hír a tudomány számára – jelentette ki Matt Taylor, a Rosetta-misszióban részt vevő egyik tudós. „Megfigyelhetjük az üstökös tevékenységének hanyatlását, amikor ismét eltávolodunk a Naptól, és közelebb repülhetünk az üstököshöz, hogy még több adatot gyűjthessünk össze” – magyarázta a kutató.
A húsz éve indított program célja a Naprendszer létrejötte utáni fejlődésének jobb megértése. A jégmagból, szerves anyagokból és kőzetből álló, por- és gáz övezte üstökösöket ugyanis az ősanyagok valóságos tárházának tekintik.
A 2004-ben útnak indított Rosetta tíz éven át utazott fedélzetén a Philaével, amíg elérte a 67P/Csurjumov-Geraszimenkót. Ez volt az első űreszköz, amelynek sikerült 100 kilométernyire megközelítenie egy üstököst. A Philae leszállása az üstökösre szintén világpremier volt.
Magát a szondát nem leszállásra tervezték, a felszínre érkezésekor várhatóan megrongálódik és megszakad a kapcsolata a Földdel. „Az egyik legsikeresebb űrmegfigyelési küldetés ér majd így véget” az ESA szerint.