Nem is olyan vacak hely a Csurjumov-Geraszimenko üstökös az élet számára, mint hinnénk – állítják brit tudósok, mármint igaziak. Max Wallis, a University of Cardiff kutatója szerint a a feltételek esetenként akár kedvezőbbek is lehetnek a mikroorganizmusok számára, mint a Föld sarkvidékein – írta az AFP.

Más kérdés, hogy ezek a feltételek erősen változnak a Nap körül erősen elnyúlt – bár az üstökösökhöz képest nem annyira nagy szélsőségek között mozgó – pályáján, attól függően, hogy 6,5 éves keringési periódusa alatt 850 millió kilométeres (tehát Jupiteren túli) távolságban vagy 185 millió kilométerre (a Mars és a Föld pályája között) van a Naptól a szovjet felfedezőiről elnevezett Csurjumov-Geraszimenko.

A brit Királyi Csillagászati Társaság (RAS) előtt hétfőn Wallis és kollégája, Chandra Wickramasinghe adta elő elméletét, amely szerint a Kuiper-övből származó, 1969-ben felfedezett

Európai Űrügynökség (ESA) által 2004-ben útnak indított Rosetta űrszonda tavaly érte el a 4,1 kilométer széles, 4,3 kilométer hosszú üstököst, amelynek felszínét tavaly novemberben elérte a szondáról indított leszálló egység. A Philae akkor szerves anyagokat talált az üstökösön. Június 14-én aztán ismét adatokat küldött a Földre, miután szerencsésen felébredt.

A mikroorganizmusok azokban a zugokban, ahol vízjég van az üstökösön, akár -40 Celsius fokon is aktívak lehetnek.

Ezt a hőmérsékletet a tengelye körül 12 óránként megforduló üstökös az épp Nap felé néző felszínén már 500 millió kilométerre képes elérni. Wickramasinghe szerint a sötét felszín szénhidrogéneket tartalmaz. Úgy véli, hogy az üstökös jeges felszínének formálásában a mikroorganizmusok is részt vesznek.

Kellően közel a Naphoz aztán a jég folyékony vízzé válhat, a kutatók szerint ez az alkalmas idő arra, hogy a mikroorganizmusok terjeszkedjenek az üstökös felszínén.

Feltételezések szerint hasonló üstökösök akár a Földet is megtermékenyíthették élettel.