Most először találtak olyan bolygót a csillagászok, amely nemcsak olyan, mint a Jupiter, de olyan pályán is kering, mint a Jupiter, méghozzá egy olyan csillag körül, mint a mi Napunk. Ez azért nagy jelentőségű felfedezés, mert azt jelentheti, hogy maga a csillagrendszer is a Naprendszerhez hasonló felépítésű, vagyis a Földhöz hasonló kőbolygók lehetnek a csillagjától hasonló távolságban.

A Jupiter ikerbolygói utáni kutatás jelentőségét az adja, hogy a feltételezések szerint a hozzá hasonló tömegű gázóriások hatással lehetnek a bolygórendszerük szerkezetének kialakulására. Az eddigi vizsgálatok csak olyan csillagrendszereket találtak, amelyekben a belső bolygók a Föld tömegének többszörösei voltak. Emiatt ezek a rendszerek mind eltérőek a mi Naprendszerünktől, ahol ezek a nagy bolygók kijjebb helyezkednek el, helyet hagyva belül a kisebb kőbolygóknak.

A mai elméletek szerint a Naprendszer éppen azért kedvez az élet kialakulásának, mert a formálódásakor a Jupiter óriási tömege jelentős gravitációs hatást gyakorolt a szerkezetére. A Jupiter-rokonok utáni kutatás ezért gyakorlatilag azt az ígéretet hordozza, hogy a mi csillagrendszerünkhöz nagyon hasonlót találunk.

Egy brazil vezetésű nemzetközi kutatócsoport most talált egy ilyen gázóriást az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méteres távcsövére szerelt, nagy pontosságú HARPS spektrográf segítségével, amely a chilei La Silla csillagvizsgálóban működik. A Jupiterhez hasonló tömegű bolygó a HIP 11915 nevű csillag körül kering, szintén a Jupiteréhez hasonló pályán. Ez a csillag nemcsak tömegében, de korában is nagyon hasonló a Naphoz, ráadásul az összetétele is közel áll a mi csillagunkéhoz, ami további jele annak, hogy a közelében kőbolygók keringhetnek.

A Föld 2.0 és a teljes Naprendszer 2.0 utáni kutatás a csillagászat legizgalmasabb vállalkozásainak egyike. Izgalommal tölt el bennünket, hogy ennek a kutatásnak az élvonalában lehetünk az ESO által nyújtott lehetőségek jóvoltából.

– mondta a kutatást vezető Jorge Melendez a Sao Paulói Egyetemről.