Egy Kínában talált új dinoszauruszfaj fosszíliája arra utal, hogy az egykori őslény éppen elindult a madárrá fejlődés útján – írja az MTI. A kétméteres teremtmény maradványait mészkőbe ágyazva találták meg Kína északkeleti részén, Liaoning tartományban. A kőzet, amely egy vulkánkitörésből származott, szinte tökéletesen őrizte meg az állatot. A 125 millió éves fosszília vizsgálata alapján arra következtettek a tudósok, hogy sok egyéb dinoszauruszfaj, köztük

habár nagy teste, és ehhez képest rövid karjai miatt valószínűtlen, hogy a megtalált új faj repülni is tudott volna. 

A dinoszauruszt Csenjüan sárkányának (Zhenyuanlong suni) nevezték el arról a férfiról, aki megszerezte a fosszíliát a csincsoui múzeum számára, hogy tanulmányozni lehessen. A kutatás vezetője, Steve Brusatte elárulta, hogy még soha nem vizsgált ilyen szép fosszíliát.

A fürge, húsevő dinoszaurusz rövid karjának szárnyait tollak borították, több rétegben, a tollazat nagyon jó állapotban maradt meg. Az állat éles fogazatával szaggathatta a táplálékát.  A 40-50 millió évvel később megjelent hírhedt ragadozó, a velociraptor őse lehetett. Brusatte azonban hozzáfűzte: bár dinoszauruszról van szó, a velociraptor közeli rokonáról, de akkor is úgy nézett ki, mint egy pulyka vagy keselyű. A paleontológus szerint a dinoszauruszok mozis élményeinknél is furcsábbak, sőt félelmetesebbek lehettek, olyanok.

akár nagy pelyhes madarak a pokolból

Brusatte úgy vélte, a tollazat nyilván nem repülésre szolgált, talán azért fejlődött ki, hogy a pávához hasonlóan magához vonzza a hímeket, elijessze ellenségeit vagy a tojásokat védje vele a fészkében. De az is lehet - bár a tudós szerint elég nehezen elképzelhető -, hogy a fákon mozgott, és képes volt a szárnyaival siklani. 

Jelenleg Kína a paleontológia centruma Brusatte szerint, mert a múzeumaik raktárai tele vannak új dinoszauruszfosszíliákkal, amelyeket még senki sem tanulmányozott, ami az őslénytan történetének talán legizgalmasabb korszakának eljövetelét ígéri.

A madarak kistestű, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki. A legősibb ismert madár, a hollónagyságú archaeopteryx 150 millió évvel ezelőtt élt.