Milner korábban például a Facebookról és a Zyngáról mondta meg csúcsra kerülésük előtt évekkel, hogy érdemes pénzt áldozni rájuk, de tény, hogy a földön kívüli intelligencia jeleit kutató SETI-program tulajdonképpen tökéletesen sikertelen közvetlenül az indulása óta. Ugyanakkor pont mostanában ért el oda a radar- és számítástechnika, illetve a kapcsolódó tudományágak, hogy a projektben használt felszerelés sokkal gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozással segíthetné a sikert: szakértők szerint átlagosan ötvenszer lett gyorsabb, erősebb vagy hatékonyabb az eszközpark, amit a SETI-hez köthető kutatásokban alkalmazni lehet.

Százmillió dollár még ehhez képest is óriási pénz: Frank Drake, a Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint az első ilyen rádiós kutatás 2000 dolláros költségvetéssel futott. A bejelentést kommentáló SETI-tudósok általában csak hüledeznek, nekik ez olyan, mintha egy évben minden nap karácsony lenne. Milner szerint ez az emberiségen és a Földön túlmutató tudományos kezdeményezés azért kell, mert erkölcsi kötelessége a ma emberének, hogy ne adja fel a keresést. A tervek szerint a pénz harmada új fogadóállomások építésére, egy másik harmada pedig a megfelelő kutatók kiválasztására és fizetésére megy majd el. A harmadik harmad a teleszkópidők lefoglalására kell, és itt most azért érdekes adat jön: a SETI kutatóinak egy év alatt általában összesen egy napnyi idejük volt az adatok gyűjtésére.

Ez nagyot változik majd, persze ehhez az is kell, hogy két olyan létesítményt válasszanak partnernek, amelyek komoly gazdasági problémákkal küzdöttek egy ideje. Egy nyugat-virginiai és egy ausztráliai rádióteleszkóp működési idejének ötödét kötik le a kezdeményezés kitalálói.

Persze ez továbbra sem jelenti azt, hogy az emberiség sikerrel jár majd az idegen civilizációk felfedezésében. Az egyik legkomolyabb akadály ugyanis nem feltétlenül az, hogy technológiailag hogy áll a keresést végző bolygó népe, hanem hogy pontosan mennyi ideig is van a technikai fejlettségnek azon szintjén a kutatott civilizáció, hogy azt a SETI rádióhullámokat kereső alapötlete megtalálja.

Vegyük például a Földet. A Földön nagyjából 1940 óta termelődik szignifikáns mennyiségű rádióhullám, viszont az 1980-as évek óta, mióta a kábeles és mobiltelefonos adatközlés átvette a főszerepet, egyre nagyobb a csend. Vagyis ha egy idegen civilizáció pont keresne is minket, szűk 40 évnyi rádióforgalmazás alapján kellene kiszúrnia minket minimum 4,34 fényévről.

Ez a tényező az L abban a képletben, ami megadja, hány felfedezhető, intelligens civilizáció lehet a Tejútrendszerben. Ez a képlet úgy néz ki, hogy

N = R*f _p  n _e f _l  f _i  f _c L

és a fent már említett Frank Drake írta le. Az L-en kívül még olyan dolgokat vesz figyelembe, mint a csillagképződés, a bolygókkal rendelkező csillagok száma, a lakható bolygók száma, a lakható bolygókon kialakuló élet valószínűsége, illetve az, hogy mekkora eséllyel lesznek rádióforgalmazásra képes, vagyis felfedezhető civilizációk ezeken a bolygókon. Az L értéket leszámítva tulajdonképpen minél nagyobb területet veszünk az univerzumból, annál valószínűbb, hogy találunk olyat, ami megfelel az összes kritériumnak, azonban az L esetében pont a Föld, pontosabban az emberiség a legjobb példa arra, hogy nem is olyan egyszerűen teljesülő feltétel ez. Nem azért, mert az ember olyan végtelenül fejlett lenne, hanem azért, mert még pár évtized, és az emberiség is annyira elhalkul, hogy saját magát sem találná meg.

Ezért valószínűbb az, hogy az idegen civilizációkra nem a rádiójeleik, hanem a légkör összetétele, vagy épp a bolygón található települések fénye alapján bukkanunk majd rá. Az ehhez szükséges űrtávcsőfejlődés egyelőre a Keplernél tart, ami arra képes, hogy a csillagok előtt elvonuló bolygók által okozott fényerőcsökkenésből vonjon le következtetéseket.

Milner kezdeményezése, a Breakthrough Listen azonban a SETI rádiós alapjait felhasználva működik majd. A program jövőre kezdődik, és ha igazán beindul, egy nap alatt több adatot gyűjtenek majd vele a kutatók a saját galaxisunkból és száz másikból, mint a SETI az eddigi működés egy átlagos éve alatt. Jó hír, hogy az internet közösségi erejét kihasználó ősprogram, a SETI@Home segítségével továbbra is bárki részt vehet majd a begyűjtött adatok kiértékelésében.

Milner arra is áldoz egy kis pénzt, hogy versenyt indítson: egymillió dollárt kap a legjobb, idegeneknek küldött üzenetet összeállító csapat. Az üzenetet arra az esetre készítik, ha találnak egy olyan idegen civilizációt, aki képesnek tűnik a fogadásra és a dekódolásra.