A kígyók és az élesztőgombák szokatlan párost alkotnak, de a két élőlény génjeit kombinálva valódi gyógyszergyárat hoztak létre a tudósok. Az Agkistrodon acutus halálos marásával ugyanis olyan hatóanyag is kerül az áldozat véráramába, amely gátolja a vérrögök képződését, ami csökkenti a szélütés és a szívleállás kockázatát.

A hegyesorrú mokaszinkígyónak elég rossz a hírneve, áldozata néhány lépésen belül összeesik. Mérgét most laboratóriumban fejik le, ami igencsak lassú és költséges folyamat. 

Az előállítás felpörgetésén dolgozó tudósok fogták a Pichia pastoris élesztőfajt, amit amúgy is gyakran használnak genetikai kísérletek modellszervezeteként, kiütötték két génjét, és beültették a helyükre a kígyó génjeit. Az élesztőt megetették egy kis glicerollal, 18 óra múlva hozzáadtak a koktélhoz egy kis metanolt, és így létrejött a rögképződést gátló hatóanyag.

Az élesztő Kínában már átment a biológiai biztonsági vizsgákon, de az általa előállított hatóanyag még nem kapható a boltokban. A kutatók magáncégeket keresnek, akikkel nagyobb mennyiségben tudnák legyártani és piacra dobni a gyógyszert. Ha ez sikerül, nemcsak a vérrögöktől szenvedő emberek menekülnek meg, hanem évente körülbelül 15 ezer kígyó is, amelyek a méreglefejtő laboratóriumokban pusztulnak el.