Mindenki azt hitte, hogy a genetika végre megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy mikor és honnan érkeztek az őslakosok az amerikai kontinensre, és ezzel pontot tehetünk egy régóta húzódó vita végére. A két legnevesebb tudományos lapban megjelent tanulmányok azonban újabb olajat öntöttek a tűzre.
Ezt írja a Science:
az őslakosok egyetlen hullámban érkeztek Ázsiából, a Szibéria és Alaszka között húzódó földhídon át.
Erre a Nature:
ez ennél sokkal bonyolultabb.
Mindkét kutatócsoport dns-eket elemzett, amivel azt próbálták kideríteni, hogy az amerikai őslakosok rokoni kapcsolata mennyire közeli az ausztráliai és környékbeli őslakosokéval. Az már rég bebizonyosodott, hogy a két populációban van valami közös, de nem tudjuk, hogy mikor és hogyan mixelték össze a génjeiket.
A paleoamerikai elmélet szerint a bevándorlás két hullámban zajlott le. Az első népvándorlás során - úgy 11 ezer évvel ezelőtt - a Bering-szoroson való átkelés előtt kettészakadt a népcsoport, és az egyik águk meghódította Ausztráliát, miközben a másik Amerikát vette célba. A második hullámban kelet-ázsiai népcsoportok érkeztek Amerikába, és nekik köszönhetők az inkább ázsiaias, mintsem ausztrál külső jellegzetességek.
A Science cikke azonban hevesen támadja ezt a modell, az abban foglaltak szerint az emberek egyetlen hullámban foglalták el Amerikát, és az ausztrálázsiai rokonság később alakult ki.
A Nature nem ad túl sok magyarázatot arra, hogy mi lett az első körben betelepülő népességgel, de nem tartja reálisnak, hogy egyetlen bevándorlási hullámmal ekkora genetikai sokszínűség alakult volna ki az őslakosok dns-ében.
Bizonyos dolgokban azonban egyetért a két kutatócsoport:
A kutatások folytatódnak, és egyszer talán megismerjük az amerikai népvándorlás igaz történetét.