Elpusztult a legutolsó vadló is a Bahamákhoz tartozó Nagy-Abaco szigeten, ahol az állat gondozói a tetemből vett szövet segítségével, klónozással honosítanák meg ismét a fajt – írja az MTI. Milanne Rehor, az abacói vadlovak védelmében létrehozott társaság vezetője elmondta, hogy a szövetet már el is küldték egy állatok klónozásának technológiájával foglalkozó texasi vállalatnak.
„Nagyon szomorúak vagyunk a veszteség miatt, ugyanakkor optimisták is” – fogalmazott a 71 éves, New York-i születésű, de már több mint két évtizede a vadlovak védelmével foglalkozó nő, aki szerint a klónozás jelenthet némi esélyt egy újabb ménes létrehozására a szigeten.
Hatvan évvel ezelőtt legalább 200 vadló élt a Nagy-Abaco sziget cserjéssel és erdőkkel borított területein, ahol egykor jelentős fenyőfa-kitermelés folyt. A lovakat Kubából hozta be egy fakitermelő cég az 19. század végén, majd az állatokat az 1940-es években szabadon eresztették, amikor átálltak a rönkök traktorral történő vontatására.
Az elvadult lóállomány egy ideig növekedett, azonban nem sokkal később egy fiatal gyerek meghalt, amikor megpróbált meglovagolni egy megzabolázott példányt. Az eset után az 1960-as évek elején a sziget lakói csaknem az összes vadlovat kiirtották, mindössze három példány maradt életben.
It is with the heaviest of hearts that we have to tell you, our faithful fans and followers, of Nunkis passing on July...
Posted by Wild Horses of Abaco on 2015. július 25.
Az 1990-es évek közepére mintegy 35 példányra sikerült növelni az állomány létszámát, köszönhetően a Milanne Rehorhoz hasonló természetvédők munkájának, akik egy vadlórezervátumot is létrehoztak a szigeten. Az állatok azonban mind különböző mérgező növények, rovar- és gyomirtószerek okozta betegségekben szenvedtek, képtelenek voltak a szaporodásra. Az utolsó vadló, a most elpusztult Nunki nagyjából 20 évet élhetett.
Milanne Rehor abban reménykedik, hogy a tetemből nyert szövetmintával sikerülhet reprodukálni a kanca sejtjeit, amelyekből egy nap csikó születhet egy élő csődörből vett DNS segítségével.
Az abacói vadlovakat maga is tanulmányozó, klinikai professzorként a texasi A&M Egyetem állatorvosi tanszékén dolgozó Ernest Cothran szerint ugyanakkor meglepő lenne, ha sikerülne a klónozási terv. „Azt se mondanám azonban, hogy lehetetlen” – nyilatkozta.