Az egyedülálló fogszerkezet jelentette a ragadozó theropoda dinoszauruszok titkos fegyverét, így a legnagyobb zsákmányállatokkal is könnyedén megbirkóztak – állítják a Toronto Mississauga Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Scientific Reports című folyóiratban ismertették.

A theropoda dinoszauruszok körülbelül 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A kora jura kortól a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalásáig ebbe a csoportba tartozott az összes nagytestű húsevő – írja az MTI.

A projekt keretében nyolc faj fogazatát vizsgálták pásztázó elektronmikroszkóp, valamint a fosszíliákban a vegyi elemek eloszlását kimutató részecskegyorsító, a szinkrotron segítségével. A paleontológusok elemezték az egyik legősibb dinoszaurusznem, a 215 millió évvel ezelőtt feltűnt Coelophysis, valamint a 75-65 millió évvel ezelőtt élt Troodon fogszerkezetét. A vizsgálatban bevonták az Allosaurusokat, a Gorgosaurusokat, az Daspletosaurusokat, a Carcharodontosaurusokat  és a félig vízi életmódot folytató Spinosaurusokat is. A kutatásból természetesen nem maradhatott ki az emblematikus Tyrannosaurus rex sem.

A Carcharodontosaurus és a T. rex recézett fogainak hossza elérte a 23 centimétert. A theropodák könnyűszerrel átharapták a csontokat is, ám recézett fogazatuk különösen hatékonynak bizonyult, amikor a hatalmas húsdarabokat kellett megragadni és kitépni.

A kutatók a fogak belsejében fura törésnyomokat fedeztek fel, amelyeket kezdetben sérüléseknek tartottak. A további elemzések azonban kimutatták, hogy az elváltozások a még ki sem bújt fogakban is megtalálhatók, ráadásul ezek mindegyike egy-egy recéhez tartozik. Mi több, az adott szerkezeti egységeket néhány pótlólagos kemény fogszövetréteg (dentin) borította, ami a rendkívüli szilárdságukat garantálta - olvasható a LiveScience hírportálon.

Robert Reisz, a Toronto Mississauga Egyetem paleontológusprofesszora a kutatási eredményeket értékelve hangoztatta, hogy a theropoda dinoszauruszok esetében a fogak recéi sokkal nagyobbak voltak és mélyebbre nyúltak, mint ez a külső vizsgálat alapján következne. „Ennek köszönhetően szilárdak voltak és sokáig tartottak” – magyarázta a kanadai tudós.

Kirstin Brink, a tanulmány első szerzője fantasztikusnak nevezte a mélyszerkezeti fogstruktúrákat, amelyeknek köszönhetően őrizhették meg 165 millió éven át csúcsragadozói státusukat a theropoda dinoszauruszok.

Akkor sem történt azonban tragédia, ha kitört egy-egy fog. Az emlősökkel ellentétben a dinoszauruszok fogazata egész életük során cserélődött. Egy olyan nagytestű theropoda esetében, mint amilyen a T. rex, azonban két évbe is beletelt, amíg kinőtt az új fog.

Napjainkban a Földön csupán egyetlen gyíkfaj, a komodói varánusz rendelkezik olyan recés fogakkal, amelyek a theropodákéra emlékeztetnek. Esetükben azonban hiányzanak a recékhez kötődő mélyszerkezeti fogstruktúrák, ahogy a kiegészítő dentinrétegek is. „Elképesztő, hogy egy látszatra egészen apró fogszerkezeti eltérés teljesen más életmódra kényszerítheti az állatokat” – mondta Kirstin Brink.