Az Egyesült Államok nemzeti parkjainak és történelmi helyszíneinek megóvásáért küzdő National Parks Conservation Association négy kaliforniai parkban – Sequoia, Kings Canyon, Joshua Tree és Yosemite – ítélte a legsúlyosabbnak az ózonszennyezettség szintjét – írja az MTI.

A nonprofit szervezet tisztalevegő-kampányáért felelős Ulla Reeves szerint ennek részben az az oka, hogy az állam többi részéhez hasonlóan ez a négy park is olyan földrajzi adottságokkal bír, amelyek következtében a szennyezett levegő megreked a hatalmas medencékben és völgyekben.

„Ez egy országos probléma, amelyre országos megoldás kellő” – mondta Reeves. Mint hozzátette: "vannak parkok, amelyeket súlyosabban érint a probléma. Az általunk vizsgált területek közül ugyanakkor egyik sincs kitűnő egészségi állapotban".

A jelentés a légszennyezettség azon különböző formáit vizsgálta, amelyekkel a parkok - tiszta levegőre vágyó - látogatói találkozhatnak. Az 1970-es Tiszta Levegő Törvény alapján a légszennyezettséggel szembeni legnagyobb védelemre jogosult 48 nemzeti park közül 36-nál állapítottak meg időnkénti mérsékelt vagy erős ózonszennyezettséget. A szervezet a szövetségi kormány által végzett levegőminőségi értékelésekre alapozta jelentését.

Az eredmények szerint a kentuckyi Mammut-barlang Nemzeti Parkban és az arizonai Saguaro Nemzeti Parkban még a legtisztább napokon is rendkívül rosszak a látási viszonyok a száraz légköri homály miatt.

A légszennyezettség csökkenésének hála ugyanakkor néhány parkban javulást figyeltek meg a szakemberek. A tennessee-i Great Smoky Mountains Nemzeti Parkban mindössze 40 kilométer volt a látástávolság 1990-ben a száraz légköri homály miatt, ám a szomszédos erőművek bezárásának, illetve korszerűsítésének hála a látástávolság mára 74 kilométerre nőtt.

A jelentés szerint a nemzeti parkok egy része a klímaváltozást is megsínyli: a montanai Gleccser Nemzeti Park jégmezői például gyors ütemben olvadnak. Az amerikai nemzeti parkok levegőminőségének megőrzéséért a Nemzeti Park Szolgálat a felelős.

Az ózonszennyeződés a gépkocsik és bizonyos ipari tevékenységek által kibocsátott elsődleges szennyezőanyagokban a napsugárzás hatására bekövetkező vegyi folyamatok eredményeként alakul ki, főleg nyáron, száraz, napos időben, amikor kevés a légmozgás, elsősorban a nagyvárosok perifériáján vagy az azok közelében lévő területeken.