Finnországból jön a bizonyíték: apának lenni a látszat ellenére nem csak önfeledt gombfocipartikat, eleve esélytelen damilbogozást, meghitt közös torrentezést és izgi esti meséket jelent, hanem jó eséllyel korai halált is. De legalább megvannak a felelősök. Azokról van szó, akik miatt feltalálták a debilizáló szülői értekezleteket, és most nem a tanári karra kell gondolni.

A kutatás nagyjából azt mutatta ki, hogy minél később lesz egy férfinak gyereke, annál később is fog meghalni. Főleg azok, akik tényleg korán, 22 éves kornál fiatalabban lesznek apák, számíthatnak arra, hogy nem élik meg az időskort, hanem valamikor a negyvenes éveik végén, vagy mondjuk az ötvenesek elején bekrepálnak. A jellemző halálokok sokatmondóak: a vezető szívroham után 16 százalékkal rögtön jön az alkoholizmus —  úgy látszik, a finn és a magyar családtörténetek mély rokonságban állnak egymással.

A kérdés persze a miért: csak korrelációról beszélhetünk, és mondjuk eleve nagyobb eséllyel lesz azoknak korán gyereke, akik maguk is rosszabb családi körülmények közül jönnek, és netán gyerektől függetlenül is hamarabb halnának meg, avagy  tényleg maga az apaság öl?  Úgy tűnik, az utóbbiról van szó: miután kizárták az összes zavaró háttérváltozót, még mindig ott marad egy jelentős különbség a halandóságban a családalapítást nem elsietők javára. Azok, akiknek 30 éves koruk után lesz csak gyereke, 25 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg középkorúan, mint akik 25-26 éves korukra már teljesítették evolúciós kötelezettségeiket.

 A finnek 30 ezer, 1940 és '50 között született férfi életútját nézték meg, kontrollcsoportként az apák testvéreit is bevonták a vizsgálatba. Ezzel nagyjából kizárták a genetikai és társadalmi különbségek torzító hatását, és lám, az eredmény szerint a korai apaság és a középkorú halálozás között oksági kapcsolat van. A kutatók azt gondolják, hogy a gyermek miatt meghiúsulhatnak a karriertervek, így csak rosszabbul fizető álláshoz jut sok ifjú apuka  —  ez pedig nyilván az egészségi állapotra is hat.

„Fiatalon szülőnek lenni nem könnyű, fontos, hogy a családtagok és az egészségügyben dolgozók is felismerjék, hogy nem csak a fiatal anyáknak, de a fiatal apáknak is szükségük lehet támogatásra” — szűrte le a leszűrendőket Elina Einiö, a Helsinki Egyetem kutatója. Más kérdés, hogy a gyerek egészsége szempontjából meg éppen az a jó, ha nem túl kései: az idős apák gyerekei között gyakoribb az autizmus, a skizofrénia és a hiper-aktivitásos figyelemzavar.