A REM-fázis az alvásnak az a szakasza, amelyben a legélénkebben álmodunk, ezt már régóta tudjuk. Ahogy azt is, hogy ez a fázis gyors szemmozgással jár – a nevét (Rapid Eye Movement) is innen kapta. Azt viszont még vizsgálják a kutatók, hogy pontosan mi is történik ekkor odabent. A legvalószínűbb elgondolás szerint ilyenkor a szemünk egy álombeli jelenetet követ, de erre eddig csak közvetett bizonyítékok voltak, például hogy egy jobbra-balra mozgó szemű ember a felébresztése után azt mesélte, teniszről álmodott.

Ennél valamivel használhatóbb tudományos eredményt hozott most az a korábbi kutatás, amelyben olyan rendellenességgel rendelkező alanyokat vizsgáltak, akik fizikai mozdulatokkal eljátsszák az álmaikat. Itt a mozdulataik 80 százalékban passzoltak az álmukhoz, viszont a legtöbbüknél pont a REM-fázishoz nem társult ilyen színjátszás, ezért nem lehetett igazán tartalmas következetéseket levonni. Ráadásul többen már ennek az elméletnek az alapjait is vitatták, mondván, hogy mivel embriókorban és a vakon születettek esetében is tapasztalható a sasjátos szemmozgás, nem is lehet szó elképzelt jelenetekről.

Yuval Nir és csapata a Tel Avivi Egyetemről most epilepsziásokat vizsgáltak meg, akiknek a betegség kezelését segító elektródák vannak az agyukba ültetve, nagyrészt éppen abba a mediális temporális lebenybe, amely intenzíven reagál a vizuális ingerekre. A kutatók így meg tudtak vizsgálni alanyonként körülbelül negyven neuront, miközben aludtak. Azt vették észre, hogy a vizsgált agyterületen az aktivitás körülbelül negyed másodperccel azután ugrott meg, hogy a szem megrándult. Ez pontosan annyi idő, amennyi akkor telt el, mikor éber állapotban mutogattak képeket ugyanezeknek a kísérleti alanyoknak. Ez az eredmény is arra utal, hogy a jelenségnek köze lehet a látáshoz.

Mivel a kutatók nem ébresztették fel az alanyokat a REM-fázisban, így nem lehetnek benne biztosak, hogy mit álmodtak. Nir és csapata úgy gondolja, hogy az agy különféle mentális képek között ugrál, és amikor az alvó szeme megrándul, új kép jelenik meg előtte.

Michael Czisch, a müncheni Max Planck Pszichológiai Intézet munkatársa szerint ha valóban látunk képeket a REM-fázisban, az a memóriák alvás alatti visszajátszásának mellékterméke lehet.