Újabb Jupiterhez hasonló bolygót találtak a csillagászok. Az 51 Eri b száz fényévnyire van tőlünk, és nagyon hasonlít a mi Naprendszerünk legnagyobb bolygójának fiatalabb kiadására.

A bolygót egy új eszközzel, a Gemini Planet Imagerrel (GPI) találták, ami abban különbözik az eddig több mint ezer gázóriást felfedező Kepler űrtávcsőtől, hogy nem azt figyelik, ahogy az elhaladó bolygók kitakarják a csillagok fényét, hanem maguknak a bolygóknak a fényét keresik (vagyis ahogy a csillagok fényét visszaverik).

Ennek a mdószernek az az előnye, hogy nagyobb eséllyel vesz észre a csillagjától távolabbi bolygókat. Hiszen árnyékot csak ritkán vet a bolygó, és minél távolabban kering, tehát minél hosszabb a keringési ideje, annál tovább kell várni, amígy újra ráakadhatunk. A GPI-nek viszont nem kell kivárnia, amígy a bolygó újra a csillaga elé ér, így felgyorsul a kutatás. Persze könnyűnek így se nevezhető a művelet, ki kell szűrni például maguknak a csillagoknak a fényét és a légköri torzítást is.

A most talált gázóriás nagyjából kétszer akkora, mint a Jupiter, és olyan távol kering a csillagjától, mint a Szaturnusz a Naptól. Viszont sokkal hűvösebb és metánban is jóval gazdagabb. Mindebből a tudósok arra következtetnek, hogy

az 51 Eri b olyan, mint amilyen a Jupiter lehetett kiskorában.

Nemcsak a bolygó hasonlít a mi a Jupiterünkre, de maga a csillagrendszer is rokon a mi Naprendszerünkkel. De annyira, hogy még egy-egy ugyanolyan forróbb és hűvösebb öv is húzódik benne, mint nálunk a Mars és Juipter közötti kisbolygóöv és a Plútót is magában foglaló Kuiper-öv.

A Jupiterhez eddigi leginkább hasonlító bolygót idén júliusban találták meg a csillagászok. Ahogy akkor is írtuk, a Jupiter ikerbolygói utáni kutatás jelentőségét az adja, hogy a feltételezések szerint a hozzá hasonló tömegű gázóriások hatással lehetnek a bolygórendszerük szerkezetének kialakulására. A mai elméletek szerint a Naprendszer éppen azért kedvez az élet kialakulásának, mert a formálódásakor a Jupiter óriási tömege jelentős gravitációs hatást gyakorolt a szerkezetére. A Jupiter-rokonok utáni kutatás ezért gyakorlatilag azt az ígéretet hordozza, hogy a mi csillagrendszerünkhöz nagyon hasonlót találunk, benne akár a Földhöz hasonló életkörülményeket kínáló kőbolygóval.