Több mint ezer fosszília tanulmányozásával kiderült, hogy egy 130 millió éves vízinövény lehet a Föld első virágzó növénye. A Montsechia vidalii teljesen megváltoztatja a virágok evolúciójával kapcsolatos elméleteket.

Kissé bonyolultnak tűnhet a virágzó növények szaporodási mechanizmusa, hogy előbb rovarokat csalogatnak magukhoz nektárral, aztán abban bízthatnak, hogy a testükre tapadt pollen valahogy eljut egy másik fajtárs virágjára, de ez az evolúciós stratégia elég jónak bizonyult ahhoz, hogy a virágzó növények ellepjék az egész bolygót. 

Ahhoz azonban, hogy megismerjük ennek a sikernek az okát, előbb meg kellene tudni, hogy az első virágzó fajok hogyan néztek ki, miként működött a beporzás, és ezután hogyan fejlődtek tovább. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a tudósok nem tudtak még dűlőre jutni. Egyesek úgy vélték, hogy sötét erdők mélyéről jöttek a virágok, mások vizes vagy vízhez közeli élőhelyeket gondolták lehetséges kiindulópontnak - írta David Dilcher és kollégái a PNAS-ban közzétett tanulmányban. Viszonylag kevés virágzó növény él a vizek közelében, ezért tartották sokan valószínűbbnek a szárazföldi eredetet. 

Dilcher és kollégái tíz évvel ezelőtt kezdtek vizsgálni vízi növényeket, hogy hátha azok voltak az első virágzó növények, de ahogy a most kiadott tanulmányukban is megállapítják, a fosszíliákat korábban rosszul értelmezték. A Montsechia vidalii faj fosszíliáit is több mint száz évvel ezelőtt találták meg a Pireneusokban, de mostanáig nem ismerték fel a jelentőségüket.

A Montsechia vidalii körülbelül 130-125 millió évvel ezelőtt élt, és nem igazán hasonlított a mai virágokra. Nem voltak szirmai, sem nektárja, de egyetlen magot növesztettek, ami jellemző a zárvatermőkre. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a vízi fajok elterjedtek voltak a zárvatermők evolúciójának kezdetén, és nagy szerepük volt a korai zárvatermők családjainak kialakulásában - írják a kutatók.