A kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a világ leghatékonyabb ragadozója – írja az MTI egy, a Science-ben megjelent tanulmányra hivatkozva. A tanulmány szerzői összesen 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

A kutatók szerint az ember egyedülálló szuperragadozó, ami a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál – mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin – sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit.

A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.

Az ember általi vadászat és halászat minőségileg különbözik más ragadozók viselkedésétől. A kicsinyek helyett a kifejlett példányok vadászata például – pénzügyi hasonlattal élve – a populáció „szaporodási kamata” helyett a „szaporodási tőke” becélzását jelenti.

A tanulmány szerint az emberiség egy másik rendkívüli vadászati sajátossága, hogy képes más csúcsragadozókat is célba venni, különösen a tengerekben, ahol a cápák, tonhalak és fekete marlinok számának megtizedelése alapjaiban megváltoztatja a tengeri ökoszisztéma egyensúlyát.

Az igen hatékony gyilkolási technikánk, a globális gazdasági rendszereink és az emberiség számára rövid távú előnyöket előtérbe helyező erőforrás-kezelésünk miatt az ember mint szuperragadozó emelkedik fel.

– mondta Chris Darimont, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa.

A nagyobb halakra való koncentrálással az emberek megváltoztatják néhány tengeri faj evolúcióját: az állatok hamarabb válnak ivaréretté és kisebbre nőnek. Az idősebb, nagyobb halak azonban gyakran termékenyebbek és így képesek fenntartani egy életképes populációt. 

A kisebb halaknak kevesebb utódjuk születik, így a populációk többé már nem olyan ellenállóak a lehalászásokkal szemben. [...] A szárazföldön élő nagy testű húsevők elvesztése – amiért részben vagy teljes egészében a túlvadászat a felelős – az ember számára fontos növényevők betegségeinek elburjánzását eredményezi.

– mondta Darimont.