A fegyveres konfliktusok erősödése elősegíti a légszennyezettség csökkenését, derült ki egy, az Arab Tavasz óta a Közel-Kelet levegőminőségét vizsgáló tanulmány eredményéből.

A tanulmány persze nem fogalmaz ilyen egyértelműen, a szakemberek szerint a gazdasági visszaesés, a nagyobb tömegű elvándorlás és a fegyveres konfliktusok együttesen okozzák a változásokat.

Az eredmények szerint a közel-keleti országok 2005 és 2010 között a leggyorsabban fejlődő területek közé tartoztak a világon. A műholdas mérésekből származó adatokból jól látszott, hogy akkoriban megugrott az ipari növekedést és a sűrűsödő közlekedést jelző légszennyezettség.

A 2010-es események óta azonban komoly visszaesés volt a nitrogén-oxidok mennyiségében, főleg szíriai, iraki, palesztin vagy egyiptomi nagyvárosokban. A kutatók szerint főleg a geopolitikai helyzet változására és a fegyveres konfliktusok fokozódására vezethető vissza ez a folyamat.

A feltételezést erősíti, hogy a szakemberek szerint Kelet-Ázsiában is hasonlóan változott a nitrogén-oxidok szintje az ottani gazdasági robbanás miatt, viszont mivel ott nincs fegyveres konfliktus, a visszaesés is elmaradt.

A tanulmány szerint az Iszlám Állam 2013-as megjelenése óta jól mérhető a nitrogén-dioxid csökkenése Bagdadban és Irak középső részén, és az a trend már két évvel korábban elindult. Hasonló visszaesést mértek 2011-ben az egyiptomi forradalom idején. A szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta 40-50 százalékos visszaesést mérnek a Aleppó környékén, míg a libanoni adatok 20-30 százalékos emelkedést mutatnak. A kutatók szerint ezt az okozza, hogy a szíriai menekültek nagy része, mintegy másfél millió ember Libanonban talált menedéket.

Érdekesség, hogy a modell nem háborús helyzetre is működik: a görög légszennyezettségi adatok már két évtizede folyamatosan javulnak, ám Athén levegőjében 40 százalékos nitrogén-dioxid csökkenést mutatnak a mérések 2008 óta.