Magyarország agárpotenciálja szerint akár 25 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel a mostani 9,9 millió helyett, mondta Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóintézet (MTA ATK) főigazgatója. Szerinte Magyarország nem teljesen használja ki a mezőgazdaságában rejlő lehetőségeket, beleértve az agrártudományi kutatások eredményeinek hasznosítását.

Az akadémikus felhívta a figyelmet arra a helyzeti előnyre, amelyet hazánk számára a gazdag termőtalaj és a bőséges víz jelent. Skandináviában például a gránitot csupán 3-4 centiméter vastagságban borító talajon gazdálkodnak, a félsivatagi-sivatagi éghajlatú Izraelben pedig az öntözésnek köszönhetően sikerült világhírű mezőgazdaságot kifejleszteni. Míg Izraelben évente 2 milliárd köbméter vizet használ a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság, addig Magyarországon 5,6 milliárd köbmétert. Viszont a közel-keleti országban ennek 58, Magyarországon 5 százalékát fordítják mezőgazdasági célra, főként öntözésre, idézte a Világbank adatait Balázs Ervin.

A színvonalas kutatás nagyban elő tudja segíteni, hogy az ország versenyképesen jelenjen meg a nemzetközi agrárpiacon. Például az idei év nagyon jól alakult a gabona szempontjából, 5 tonna/hektár volt a termésátlag, és a termés minősége is jó. Azonban ahhoz, hogy ezt tartani tudjuk, új nemesítési stratégiák alkalmazására van szükség a legkorszerűbb módszerek felhasználásával. A másik szempont az, hogy 2015-öt is a szélsőséges időjárás jellemezte, több rekordot döntött a hőmérséklet. Ilyen hőségek ugyan voltak az ötvenes években is, ám a nemesítési stratégiával és magával az agrotechnikával föl kell készülni arra, hogy miként tudjunk ilyen extrém körülmények között gazdálkodni.

A melegedő klíma miatt néhány kártevő ugyan háttérbe szorul a földeken, de jönnek helyettük újak. A gabonafélék esetében az elmúlt időszakban a sárgarozsda jelent meg itthon, tönkretéve néhány kiváló nemesítésű búzát, gyakorlatilag eltüntette őket a piacról. Az elmúlt évtizedben száz új kórokozó jelent meg Magyarország növényvilágában, illetve az Európai Unióban. A Schengeni Egyezmény értelmében csak a külső határokon van növényvédelmi szolgálat, tehát ha a kórokozó egyszer valahol bekerült az Unióba, akkor az egész területén elterjedhet.