A NASA kutatói a Cassini űrszonda adatait felhasználva igazolták, hogy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának felszínét borító jégpáncél alatt egy hatalmas, az egész égitest felszínét beborító óceán van.

A szakemberek korábban már figyeltek meg gőzt és folyékony halmazállapotú anyagot a hold déli pólusánál. Most úgy látszik, megvan a forrás, ahonnan mindez származhatott: a kutatók szerint a hold kőzetmagja és jégpáncélja között hatalmas mennyiségű víz kell legyen. Azt, hogy az egész holdat beborítja az óceán, arra alapozzák, hogy a hold kacsázik a Szaturnusz körüli pályáján.

Ahhoz azonban, hogy ezt kimondják, rendkívül részletes vizsgálatot kellett lefolytatni. Figyelembe kellett venni minden más eshetőséget, ami ezt az ingadozást magyarázhatta volna. A modellek egyike például azt szimulálta, hogy az Enceladus jégpáncélja egészen a kőzetmagig leér. Azonban a számítások szerint ebben az esetben az ingadozás (pont a kőzetmag jelentős tehetetlensége miatt) jóval kisebb lenne.

Pont ez az, ami miatt a kutatók biztosak abban, hogy egy extra, önmagában is mozogni képes réteg választja el a jégpáncélt a kőzetmagtól. Arra, hogy a víz miért nem fagyott meg teljesen, egyelőre tippjük sincs a szakembereknek.

Az Enceladus felszínét október 28-án lesz jó alkalmunk közelebbről megvizsgálni, a Cassini űrszonda ekkor alig 50 kilométer magasan repül majd el a hold felett.