Az antibakteriális szappanokkal kapcsolatban már jó ideje sok az ellentmondás. Korábban is felmerült már, hogy nem is annyira hatékonyak, mint amire az elnevezésből következtethetnek a vásárlók. Az is előkerült ellenérvként, hogy még ha maguk a hatóanyagok valóban használnának is, az emberek nem mossák a kezüket elég hosszan ahhoz, hogy a különbség a gyakorlatban is megmutatkozhasson. A mikrobák ráadásul egy idő után elkezdhetnek alkalmazkodni is, ami nem túl jó hír a a szuperbaktériumok korában.

Egy új tanulmány most arra jutott, hogy a triklozán, az ilyen szappanok egyik gyakori hatóanyaga valójában nem bizonyul jobb fertőtlenítőnek, mint a hagyományos szappanok. A Korea Egyetem kutatói először magukat eresztették össze mindkét versenyzővel (a triklozánból a törvényben megengedett maximumot használva), és az átlagos kézmosást szimuláló, húsz másodperces randevú után megállapították, hogy nem volt különbség az elpusztított baktériumok számában. A triklozános szappan csak a kézmosás után kilenc órával kezdett el nagyobb hatékonyságot mutatni, de ennyi idő alatt jobb esetben már amúgy is túlesünk legalább egy újabb kézmosáson.

A laboratóriumi teszt után hétköznapibb szituációban is bevetették a két szert: megkértek tizenhat tesztalanyt, hogy mossanak velük kezet. Ekkor se tapasztaltak jelentős különbséget a kétféle szappan között.

Nem baj, ártani biztos nem árt a plusz fertőtlenítés, gondolhatnánk. Ugyanakkor ez se olyan biztos, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) épp vizsgálja a triklozánt, hogy valóban felelős-e olyan mellékhatásokért, mint a bőrirritáció és más allergiás tünetek.