Hónapok óta beszélnek a nemzetközi sajtóban a már most rekorderősségűnek elkönyvelt El Niñóról. Soha nem látott kemény téllel, ugyanakkor a történelem legforróbb évével is riogatnak. A jóslatok szerint szárazságot, özönvizet, hideget és meleget is okozhat az El Niño - utánajártunk, mi igaz mindebből.
A trópusok időjárásának nagyon fontos jelensége az El Niño, ami 3-7 évente alakul ki. Először Peru partjainál figyelték meg a halászok, hogy egyes években a karácsony utáni időszakban jóval kevesebb a hal. Innen ered a név is, amely spanyolul fiút jelent és az újszülött Jézusra utal - mivel a jelenség karácsony után a legintenzívebb ezeken a partokon.
Dél-Amerika nyugat partjaira jellemző a hűvös, tápanyagokban gazdag víz. Ennek egyszerű okai vannak, a keletről nyugatra tartó Egyenlítői-áramlat miatt elsodródó vizet alulról és a sarkvidékektől jövő, hideg víz váltja (ez a Humboldt-áramlat). Ez nagyon kedvező a halászatnak, cserébe viszonylag hűvös és száraz éghajlatot is jelent a nyugati parton élőknek.
Van még egy jelenség, amit érdemes megemlíteni, hogy megértsük a Csendes-óceán légköri viszonyait, ez pedig a Walker-cirkuláció. Amikor a dél-amerikai partokhoz beáramlik a hideg víz, a keleti passzátszél nem csupán az óceán vizét, hanem a nedves légtömegeket is elsodorja a partoktól. Emiatt van ugye az említett csapadékhiány.
Hogy teljes legyen a kép, ne hagyjuk ki a déli oszcillációt sem, ami azt a jelenséget írja le, hogy a trópusokon egymással szorosan összekapcsolva változnak egyes légköri paraméterek. Ha például a Csendes-óceán nyugati partján magas a légnyomás, akkor a keleti parton alacsony lesz, függetlenül attól, hogy a két térség nyolcezer kilométerre fekszik egymástól. A kutatások azt is kimutatták, hogy a déli oszcilláció és az El Niño szorosan összefügg egymással, hivatalos neve a jelenségkörnek az El Niño - Déli Oszcilláció (ENSO).
Vannak azonban olyan évek, amikor az Egyenlítői-ellenáram annyira erős, hogy nem engedi felszínre törni a hűvösebb vizet. A Walker-cirkuláció helyett más áramlási folyamatok lesznek jellemzőek a térségben, gyengül a passzátszél, néha egyenesen nyugati szelek fújnak. Emiatt jelentősen megnő a partoknál a csapadék mennyisége és halakban jóval szegényebbek lesznek a vizek.
Ennek nagyon sok következménye van a tenger élővilágára és közvetve az ott élők mindennapjaira is. A kevesebb hal kevesebb tengeri madarat, kevesebb halászatot, kevesebb bevételt jelent. 1972-ben egy erősebb El Niño miatt Peru halászata az előző évi tízmillió tonnáról a felére csökkent. Ám a Walker-cirkuláció nem csak Peru halászatát érinti, a Csendes-óceán túlsó felén sokkal kevesebb lesz a csapadék, szárazság lép fel, visszaesik a mezőgazdaság és a szárazság miatt sokkal több az erdőtűz is.
Az El Niño jelenséget nagyjából száz éve kezdték el tudományosan is kutatni. Elsőként George Walker brit matematikus, a Indiai Meteorológiai Szolgálat vezetője írta le a déli oszcilláció jelenségét még a huszadik század elején. 1957-58-ban eléggé erős volt az El Niño, és pont ekkor folyt Nemzetközi Geofizikai Év mérési programja, így mérték a tengervíz hőmérsékletét a különböző térségekben, nagyon fontos adatokat szolgáltatva a kutatóknak. Az 1970-es évekre egyértelművé vált, hogy a jelenség annyira bonyolult légköri folyamat része, amelynek a Csendes-óceán távolabbi területein is van hatása.
Azóta a Föld több pontján is vizsgálták néhány időjárási szélsőség okát. Kiderült, hogy szárazságok, szélviharok, hurrikánok, heves esőzések mind összefüggésbe hozhatók az El Niñóval. Az El Niño években például enyhébbek a telek Alaszkában, megszokottól eltérő a hurrikánszezon az észak-amerikai kontinensen. Vagy éppen csapadékosabb lehet az időjárás Kaliforniában, most pont ebben reménykednek az ott élők.
De nem csupán időjárási anomáliákat okoz az El Niño. Egy Nature-ben megjelent tanulmány azt állítja, hogy az 1950 és 2004 közötti trópusokon létrejött civil konfliktusok 21 százalékában az El Niñónak közvetlen szerepe volt. Az időjárásnak gazdasági hatásai vannak, a kevesebb hal, a kevesebb termés, az emiatt bekövetkező áremelkedés mind növeli az elégedetlenséget és ez kirobbanthat helyi konfliktusokat.
Az El Niño-évek eléggé rendszertelenül jönnek, 3-7 évente fordulnak elő váltakozó sűrűséggel, lehetetlen előrejelezni, mikor jön, és mikor nem. Tavaly tavasszal például hamis riasztást adtak ki, mert a körülmények azt mutatták, hogy igen erős El Niño jöhet, végül őszre kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. A kutatók manapság már helyhez kötött bójákkal és műholdakkal mérik a tengerfelszín és a mélyebb rétegek hőmérsékletét, így ha már kialakulóban van a jelenség, riasztást adhatnak ki.
Az 1997-98-as El Niñót már 1997 közepén előre tudták jelezni. Ez volt az utóbbi évtizedek egyik legintenzívebb El Niñója, összességében az egyik legmelegebb telet hozta 1895 óta (pdf). Ugyanakkor áradásokat okozott Kaliforniában, heves tornádószezont Floridában, erdőtüzeket Mexikóban, Brazíliában és Indonéziában, valamint látványos korallfehéredést az egész világon, még az ausztrál Nagy-korallzátonynál is.
Legutóbb 2009-2010-ben jött El Niño, de ez nem volt olyan erős, mint az 1997-98-as. És nem volt olyan erős sem, mint amilyennek a mostanit jósolják. A kutatók ugyanis a jelenlegi adatokból arra következtetnek, hogy az idei El Niño lesz az utóbbi évtizedek legerősebbje.
Az adatokból annyit látni, hogy tényleg lesz idén El Niño, az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal 95 százalékosra mondja ennek valószínűségét. Már hónapok óta riogatnak azzal, hogy soha nem látott tél jön sok havazással. Ezzel egy időben azt is mondják, hogy az idei még a 2014-es évnél is melegebb lesz. Ez utóbbit egyébként alátámasztják az eddig mért adatok az egész világon.
A fentiekből látni, hogy nagyon bonyolult óceáni- és légköri jelenségről van szó. Előre jelezni semmit nem lehet, biztosan állítani azt, hogy ez lesz minden idők legkeményebb vagy éppen legenyhébb tele egyenesen felelőtlenség. Legfeljebb az eddig El Niñók alatt tapasztaltakból lehet óvatos következtetéseket levonni.
Kaliforniában például évek óta nem látott szárazsággal küzdenek, az államban vízkorlátozást is bevezettek. Mint a messiást, úgy várják a kiadós esőzést, sokan emiatt már nyíltan hangoztatják, hogy majd az El Niño megmenti őket. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño körüli felhajtás veszélyes lehet. Egy évszaknyi esőzés amúgy sem old meg semmilyen problémát Kaliforniában. Az ideális El Niño sok havat hozna a hegyekbe és az esőzés megtelítené az észak-kaliforniai víztározókat - de az is benne van a pakliban, hogy az esők Kalifornia déli részén okoznak áradásokat és felbecsülhetetlen károkat. Nem lehet előre látni.
Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal szerint ősszel még nagyon kicsi lesz az El Niño hatása a hőmérsékletre és a csapadékra, télre ez a hatás erősödhet. Nagyon óvatosan fogalmaznak és persze elsősorban az észak-amerikai kontinensre terjednek ki előrejelzéseik. Eszerint valószínűleg melegebb lesz Alaszkában, hidegebb Új-Mexikóban és Texasban, az átlagosnál több csapadék eshet a déli-délnyugati államokban, de a hurrikánszezonon nem érződik majd a hatás. A Föld másik pontján, az ausztrál meteorológiai hivatal is óvatosan fogalmaz, amikor az előrejelzésekről beszél. Annyit mondanak csak, hogy hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy kevesebb a csapadék az El Niño-években.
Mindebből látható, hogy túlzóak azok az előrejelzések, amelyek szélsőséges időjárást, rekordmennyiségű havat és esőt jósolnak. A világ egyes pontjain lehetnek szélsőségek, de az is lehet, hogy az egészet észre sem vesszük. De legalábbis nem tűnik ki a globális felmelegedés okozta időjárási anomáliák közül.