Az Európai Űrügynökség kutatói bebizonyították, hogy két különálló égitest kis sebességű ütközéséből született Csuri, azaz a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös.

A tudósok a Rosetta űrszonda nagy látószögű kamerájával készített felvételek elemzésével és háromdimenziós modellezéssel állapították meg, hogy az üstökös nagyobb nyúlványának rétegei függetlenek a kisebb nyúlvány rétegeitől, írja az MTI, ami azt jelenti, hogy Csuri két különálló magból áll.

Az űrügynökség szakemberei szerint az ütközés a naprendszer korai időszakában történhetett.

A Rosetta egyébként még 2004-ben hagyta el a földet egy hordozórakétával, majd tíz évvel később, 2014. novemberében a Philae nevű leszállóegysége elérte az üstököst. Ez volt az emberiség történelmében az első eset, amikor egy űrszonda sikerrel landolt egy üstökös felszínén. A landolás egyébként nem volt problémamentes, a szigonyokkal ugyanis nem sikerült a talajhoz rögzítenie magát.

A Rosetta és a Csuri-misszió egyik érdekessége, hogy magyar alkatrész is van az egységben, amit műegyetemi kutatók terveztek és építettek. A kutatók arra is rájöttek, hogy a Csuri különös hangot hallat, mintha énekelne. "A mágneses mező pulzál adott frekvencián, amit a tudósok megemeltek, hogy hallható hang legyen belőle" – magyarázta tudományrovatos kollégánk is. Az így kapott felvételt aztán rengetegen meghallgatták, sőt, néhány űrmániás szobaproducer még remixeket is készített belőle.