Egy egészen meglepő egyezség egy múzeum és egy csempész között új képet adott az ismert ősi hőskölteményről, a Gilgames eposzról. Olyan agyagtáblákat találtak, amely egy eddig nem ismert részletet tartalmaznak a Gilgames eposzból. Az új részlet a főhős belső vívódásairól szól.

A Gilgames eposz az ókori kelet egyik legismertebb költeménye, a  sumér Gilgames király hőstetteit meséli el. Több változatban fennmaradt, így az egyik legteljesebb kora ókori írásos emlék. A mostani agyagtáblák azok között voltak, amelyeket még 2011-ben vásárolt meg az iraki Sulaymaniyah Múzeum egy ismert csempésztől. A múzeum összesen 80-90 táblát vett meg. Nem először mentettek meg így a pusztulástól ókori kincseket, az amerikai-iraki háború kitörése óta több háttéregyezséget kötöttek csempészekkel.

Az egyik agyagtábla Farouk Al-Rawi a Londoni Egyetem professzorához került. A tábla még szinte olvashatatlan volt a sártól, amikor a professzor azt javasolta a múzeumnak, hogy fizessék ki érte a 800 dollárt. Később Andrew George nyelvészprofesszorral öt nap alatt lefordították a szöveget.

Felfedezték, hogy a szöveg nagyon ismerős, valószínűleg köze van a Gilgames eposzhoz. Egy eddig ismeretlen szövegrészletet találtak Uruk királyáról, ahogy éppen az istenek lakhelyéül szolgáló cédruserdőhöz utazik, hogy legyőzze a Humbaba nevű ogrét.

Az új agyagtábla húsz új sort ad a költeményhez, kitöltve néhány lyukat a történetben. Leírja például, hogyan nézett ki az erdő és milyen hangokat hallott ott Gilgames vándorútja során. A történet ott folytatódik, ahol a többi abbamarad. Az erőd tele van madarakkal, majomüvöltésekkel.

Az agyagtábla most az iraki Sulaymaniyah Múzeumban van kiállítva.