Azt már megszoktuk, hogy a kormányváltások nagytakarítással járnak, a kialakított hivatalokat sokszor porig rombolják, hogy aztán ugyanazt felépítsék újra, más néven, de azért ami a magyar kutatás-fejlesztés-innováció környékén történik már a rendszerváltás óta, az egészen elképesztő. Az egész rendszert többször évente, félévente újjászervezték, még kormányváltás sem kellett hozzá. A hivatal neve a teljesség igénye nélkül volt már NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal), NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), január óta pedig az NKFIH (Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) felel a kutatóknak szánt magyar és nemzetközi pályázati pénzek elosztásáért. Márpedig a sokszor éveken átnyúló kutatásoknak semmi sem árt jobban, mint a források kiszámíthatatlan elosztása.
Az új hivatal valójában év eleje óta működik, de elnöke, Pálinkás József (az MTA volt elnöke) most érezte úgy, hogy „már látszik a változás”, érdemes róla beszélni a sajtónak. Az új hivatal a korábbi töredezett, ezer helyen pályázható, mindenféle forrásokból külön helyről osztó rendszer helyett „koordinált, hatékony és átlátható szervezetet” szeretne létrehozni (akárcsak elődei). Pálinkás szerint most a szakemberek, megfelelő kutatások a szűk keresztmetszet Magyarországon, pénz van.
Főleg az EU-ból: 2020-ig 1200 milliárd forintnyi forrást érhetnek el a kutatók, fejlesztők, ennek elosztása a hivatal fő feladata (a nemzetközi programok koordinálása mellett). 2015 januárjától ebből 170 milliárd forintra írtak ki pályázatot és összességében idén az az alábbi keretek nyílnak meg három programon keresztül:
Az uniós forrásból megvalósuló pályázatoknál a hivatal szakvéleményt ad, ezzel próbálják elkerülni, hogy érdemtelen dolgokra menjen a pénz. Az NKFI Alapot közvetlenül kezelik. Egyelőre korábbi pályázatokból, jogelőd hivatalokból is volt év elején kétezer feldolgozatlan elszámolás, ebből szeptemberre ezerrel végeztek.
A források elosztásánál gyakran probléma, hogy kik bírálják el azokat, és mennyire jó minőségben. Ezért most létrehoztak egy szakértői adatbázist, amibe egy hónap alatt 492 szakértő regisztrált (bár még most vizsgálják, hogy tényleg azok). Mondjuk a korábbi OTKA-pályázatokhoz (ez volt az egyik legfőbb kutatási forrás) már készült ilyen, 15 ezer szakértőből álló adatbázis, az NKFIH ezt is használja, csak elkezdték az újat is, ami elvileg nemcsak az alapkutatáshoz használható szakértőket gyűjti majd.