1995. október 6-án rendkívüli esemény történt az űrkutatás történetében. Két svájci csillagász, Didier Queloz és Michel Mayor bejelentette, hogy egy Jupiter-szerű bolygót talált egy Naphoz hasonló csillag körül keringve. Ez volt az első alkalom, hogy a Naprendszeren kívüli normál csillag körül keringő bolygót láttak csillagászok.

Pulzárok körül már azelőtt is fedeztek fel bolygókat, de azokról azt gondolják, hogy a csillag összeomlása után keletkeztek. A pulzár ugyanis olyan gyorsan forgó neutroncsillag, amelynek nagyon erős a mágneses tere. Jellemzően szupernóva robbanások után jön létre, de kialakulhat fehér törpékből is.

A húsz éve felfedezett bolygó a 51 Pegasi b nevet kapta. Nem volt egy szokványos bolygó. Nagyjából akkora volt, mint a Jupiter, de csak négy nap kellett neki, hogy megkerülje csillagát. Vagyis mindössze nyolcmillió kilométerre keringett a csillagtól. Rendkívül közel van ez, elég ha csak a Merkúrra gondolunk, ami ugye a Naprendszer Naphoz legközelebbi bolygója és 46 millió kilométerre kering a csillagtól. Ez azt is jelentette, hogy a  51 Pegasi b forró bolygó, felszínén 1300 Celsius-fok lehet.

A bolygót a radiális sebesség módszerrel találták meg. A bolygó a gravitáció miatt kering csillaga körül, ugyanakkor a bolygónak is van gravitációja, amely hat a csillagra. A bolygó nagy köröket tesz a csillag körül, a csillag pedig apró köröket tesz egy pont körül.

A felfedezés előtt a csillagászok azt gondolták, hogy a Jupiter méretű bolygók jóval messzebb keringenek csillagjaiktól, ezért nem is keresték közelebbi pályán. Ahogy nyilvánvalóvá vált a forró Jupiterek léte, a következő években gyors egymásutánban találtak még néhányat. Ma azt gondolják ezekről a bolygókról, hogy messzebb alakulnak ki, de az évmilliók alatt egyre közelebb kerülnek a csillagjukhoz.

A bolygók felfedezésének technikája olyan tempóban fejlődött, hogy a NASA 2009-ben működésbe hozta a kifejezetten erre a célra fejlesztett Kepler űrtávcsövet. A Kepler több ezer bolygót fedezett fel azóta, köztük több Föld-szerűt.