A ma élő lovak egyik, 48 millió éves ősének maradványaiban csikómagzat kövületét fedezték fel német és svájci tudósok – írja az MTI.

Az őskanca kövületét a Frankfurthoz közeli Messelben fedezték fel 2000-ben. A frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és a bázeli természettudományi múzeum munkatársai elektronmikroszkóppal és nagy felbontású mikroröntgensugárral megvizsgálták a maradványokat, és egy 12,5 centiméteres magzatot fedeztek fel benne.

Az őscsikó magzata jó állapotban maradt fenn. A csontjai szinte kivétel nélkül kapcsolódtak egymáshoz, a koponya azonban úgy tűnik, összezúzódott. A magzati kövület kitűnő állapotának köszönhetően a tudósok rekonstruálhatják az állat eredeti helyzetét és kinézetét. Feltételezik, hogy a kanca röviddel az ellés előtt pusztulhatott el, de nem a vemhességbe pusztult bele.

A méhlepény szövetének és a méh kötőszövetének maradványait is megtalálták. Azt is megfigyelték, hogy a szövetek nagy részének helyét ugyanúgy baktériumréteg vette át, mint a területen felfedezett más fajok maradványainál.

A frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és a bázeli természettudományi múzeum munkatársai megállapították, hogy a szaporodásnak az ősi kövületnél megfigyelt rendszere nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a mai lovak szaporodnak. Lehetséges, hogy a szövetmaradványok az ősi emlősök legrégibb méhfosszíliáját képviselik.