Valahol Nepál és Mongólia környékén lett házi állat a kutya, ezt állapította meg az eddigi legnagyobb genetikai vizsgálat. A kutatók több ezer élő kutya génjeit vizsgálták meg, hogy megfejtsék a négylábú barátaink ősi titkait. 

Elsőként vizsgáltuk meg a világ minden táján a kutyák genetikai mintázatát - mondta Adam Boyko, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa, a kutatócsoport vezetője.  

Korábbi vizsgálatok még Európát jelölték meg a kutyaszelídítés helyszíneként, de ezt már cáfolta egy vizsgálat, és Dél-Kínába tette át az eseményt. Innen ezer kilométerre van az a régió, ahol Boyko munkatársai szerint először éltek együtt az emberek és a kutyák.

A tudományos áttörést az eredményezte, hogy Boyko munkatársai megvizsgálták az úgynevezett falusi kutyák dns-ét. Ezek az állatok azóta együtt élnek az emberrel, amióta a farkasok valamikor 15 ezer évvel ezelőtt háziasodtak. Bár társultak az emberekhez, a falusi kutyák többnyire önállóan éltek, és ebben nagyon különböznek a fajtiszta kutyáktól - tette hozzá Boyko. Genetikai értelemben sokkal tisztábbak, természetesebbek, mert szabadon párosodtak.

Hogy megbízhatóbb legyen az elemzés, Boykóék a világ 38 országában 549 falusi kutyától és 4676 fajtiszta kutyától vettek génmintákat, és nemcsak a női mitokondriális dns-t elemezték, hanem a hím kromoszómák dns-ét is. Összesen 185 805 genetikai marker elemzéséből az jött ki, hogy a házikutyák őshazája Nepál és Mongólia határvidékén volt.

A kutyák ősei szürkefarkasok lehettek. Az emberi népsűrűség növekedése, a jobb vadászati módszerek és a klímaváltozás együttes hatására egyre inkább arra kényszerülhettek az állatok, hogy a maradékok közt keressenek maguknak táplálékot, és a beszerzésnél előnnyé vált a szelídség, valamint a kis méret. Ez még inkább csökkentette a vadászati képességeiket, és egyre előnyösebbé vált számukra a háziasodás.

Sokan elismerik, hogy Boyko csapata hatalmas munkát végzett el, de a vizsgálat megállapításait kellő kritikával illetik. Olaf Thalmann, a sévd Uppsala Egyetem munkatársa szerint a ma élő kutyák mellett fontos lenne megvizsgálni az ősi állatok maradványait is, hogy pontosabb képet kapjunk a kutyák háziasításáról. Éppen ezen dolgozik Greger Larson az Oxford Egyetemen: ezerötszáz ősi kutya és farkas maradványait gyűjtötték össze az elmúlt évek során, és már elkezdték a dns-ük szekvenálását.