A tuatara nem olyan gyík, mint a többi; egyik utolsó túlélője annak a 250 millió éves hüllőcsaládnak, amely majdnem kihalt a dinoszauruszokkal együtt. A tuatara egyik legérdekesebb jellemzője, hogy nincs pénisze. Ironikusan pont a pénisz hiánya miatt értették meg a kutatók a pénisz kialakulását az állatvilágban.

A tuatara, más néven hidasgyík a hüllők osztályába, a felemásgyíkok rendjébe tartozik. Több alfaja létezik, valamennyi a déli féltekén él, Új-Zéland partjainál és a Cook-szoros szigetein van az élőhelye. Átlagos testhosszuk fél méter, 20-30 évig is elélnek a vadonban.

A hidasgyíkoknál a pénisz hiánya azért szembetűnő, mert a többi magzatburkosnak van ilyen szaporodószerve. Sőt, nem csupán van péniszük, de igencsak változatosak. A teknősnek például hatalmas, a krokodilnak állandóan merev, a kígyóknak és a gyíkoknak kettő is van.

A tudósok régóta vitatkoznak a hüllők péniszéről. Mivel a tuatarának vannak olyan ősi tulajdonságai, amely megtalálható a többi magzatburkosnál. Ha a pénisz nélküliség egy másik ősi tulajdonság, akkor ez azt is jelentheti, hogy a többi hüllő változatos péniszei egymástól teljesen függetlenül alakultak ki.

Más biológusok ezzel szemben azt állítják, hogy a pénisz egyszer kialakult a korai magzatburkosoknál, majd ezek után változott meg a különböző fajoknál. Tehát ez azt is jelenti, hogy a tuatarának volt pénisze, csak az evolúció során elvesztette.

Egy mostani tanulmány új bizonyítékot ad a második elmélet alátámasztásához. Rájöttek, hogy a legjobb módja a vita eldöntésének, ha alaposan megvizsgálják a hidasgyík embrióját. Ha az embriók nem kezdenek el péniszt növeszteni, akkor az az elmélet helytálló, hogy a hüllők pénisze egymástól függetlenül alakult ki. De ha az egyedfejlődés alatt az embrió elkezd péniszt növeszteni, akkor  egyértelműen a másik elmélet a helyes.

Egy gond volt ezzel a vizsgálattal, a tuatara veszélyeztetett faj, nagyon ritkán szaporodik. Ha tudományos céllal ezt a kevés embriót is megölik, akkor került volna igazán veszélybe a faj. A nőstények 2-5 évente raknak fészket, emiatt az új-zélandi kormány minden egyes tojást számon tart. Friss tuataratojást tehát lehetetlen volt vizsgálni.

Volt azonban egy másik lehetőség is, a kutatást végző Thomas Sanger tudomására jutott, hogy a Harvard Zoológiai múzeumában nagyon sok embrió van száz évvel ezelőttről, köztük vannak tuataraembriók is. Ezeket egy akkor élt tudós gyűjtötte össze, fel is szeletelte őket száz vékony darabra, hogy rétegenként lehessen megvizsgálni az embriókat. Némi kutatással sikerült is megtalálni a százéves leleteket. Nem voltak túl jó állapotban, de gondos munka után sikerült az embriók 3D modelljét kirakni belőlük.

Ezekből egyértelműen kiderült, hogy a hím tuatara embriója elkezd péniszt növeszteni, de ez visszafejlődik az embrió fejlődésével. Ez pedig azt jelenti, hogy minden magzatburkosnak megvan a lehetősége péniszt növeszteni, de egyes fajoknál ez idővel visszafejlődött.