A migránsok között nagy többségben vannak a fiatal férfiak, de ez nem is túl meglepő - derült ki az MTA Migrációs Munkacsoportjának csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmányából. Terrorizmusveszélyre nincsenek valós adatok, az MTA szerint a kormánynak többet kellene tennie a hosszútávon maradok integrációjáért.
Alig két hónap állt az MTA rendelkezésére, hogy összefoglalják, mit tudnak mondani a szakemberei a mostani migrációs válságról. A Belügyminisztérium augusztus végén kérte fel őket, akkor, amikor már pontosan lehetett tudni, hogy a kormány hamarosan befejezi a déli határnál a kerítést, és a menekültügyben rendkívüli állapotot léptetnek életbe — az Akadémia megkérdezése előtt a fontos kérdések már eldőltek.
A migrációval foglalkozó szakembereket az MTA szeptember elején arra kérte, hogy senkinek ne nyilatkozzanak a szakterületükről — ez a kérés keltett némi felhördülést, hiszen a kutatók éppen akkor nem beszélhettek a szakterületükről, amikor az végre érdekelte a szélesebb közvéleményt, és a politikai hisztéria közben nagy igény lett volna a valós adatokra is.
Most már vége a nyilatkozatstopnak, de ilyen előzmények után érthető, hogy a mostanra megszületett tanulmányok MTA-székházban tartott prezentációján többször is hangsúlyozta az Akadémia vezetése, hogy nem politikai megrendelést teljesítettek a kutatók.
Hogy ne legyenek túlzott politikai áthallások, még az olyan elhasznált kifejezéseket is kerülték az MTA honlapján nyilvánosságra hozott tanulmányokban , mint a „muszlimveszély”, sőt, még a kerítésről sem volt szó ebben a formában. Alapvetően azonban csak azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyekre felkérést kaptak a minisztériumtól, emiatt nem vizsgálták például a magyar intézkedések hatékonyságát, sem azt, hogy mennyire felel meg a nagyon szigorú magyar szabályozás a nemzetközi menekültjogi egyezményeknek.
„Politikai kérdésekbe nem akartunk nagyon belemenni, mert a szabályozási kérdéseket a megrendelő Belügyminisztérium szakemberei biztosan jobban ismerik” — mondta a tanulmányok prezentációján Török Ádám, az MTA főtitkára, aki azért azt hozzátette, hogy terrorizmusveszélyre nincs bizonyítékuk, és úgy látják, más sem hozott fel idáig ilyesmit, se pro, se kontra.
Az MTA kutatói mindezzel együtt több javaslatot is megfogalmaztak a kormány felé. Főleg a hosszútávon maradók integrációjával kapcsolatban, akik ugyan jelen állás szerint alig vannak, de azért kizárni sem lehet, hogy ez valamennyire változni fog. Indítványuk szerint az ő esetükben letelepedési ösztönzőkre és egy olyan támogatási rendszerre lenne szükség, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására.
Ebben elég határozottan mást mondanak a kutatók, mint a magyarok munkáját megkaparintani akaró bevándorlókkal riogató korábbi kormánypropaganda: „a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források (például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból) kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerőforrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azoknak a száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni” — írják.
Miközben a kormány a törökországi és a közel-keleti menekülttáborokra hivatkozva indokolja, hogy miért nem kíván Magyarország több embert befogadni, az MTA állásfoglalása szerint ezekben az országokban a menekültek „nagy tömegben, de sokszor megalázó körülmények között, és a garanciális feltételek szinte teljes hiánya mellett” élnek.
Az MTA kutatóintézeteiben dolgozó szakemberek a konkrét javaslatokon túl az elérhető adatokból próbálták felrajzolni azt, amit tudni lehet a migrációs folyamatokról. Az aktuális statisztikákból azonban elég kevés derül ki. Mélyebb adatok csak a 2010 és ‘14 közötti migrációról vannak, ez azonban egy nagyon különböző helyzetet takar, az idei robbanással összehasonlítva az akkor érkezők száma nagyon alacsony. Ezzel együtt figyelemreméltó, hogy a Magyarországra érkezett menekültek integrációja a számok szerint nem kudarctörténet, sokan találtak munkát, rendezték be nálunk az új életüket — arra viszont nem igazán lehet ebből következtetni, hogy milyen esélyei lesznek Európában hosszabb távon a most már hatalmas tömegben érkező menekülteknek.
A mostani nagy menekülthullámmal kapcsolatban arra a politikai közvéleményt talán leginkább izgató kérdésre, hogy „igazi menekültekről”, vagy „gazdasági bevándorlókról” van-e szó, a kutatók nem is próbáltak meg válaszolni — talán azért sem, mert az ilyen egyszerű szembeállítás nem állja ki a valóság próbáját, hiszen a bevándorlás összetett okai gyakran szétválaszthatatlanok.
Arra nézve viszont kaptunk új adatokat, hogy kik is érkeztek Magyarországra (és mentek néhány nap után tovább majdnem mindannyian). A 132 ezer ember között, akiket idén augusztus végéig regisztráltak menedékkérőként Magyarországon, nagy többségben vannak a fiatal férfiak: az összes potenciális menekült majdnem 80 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 23 év. Aránylag kevés a 35 év feletti, legtöbben 15 és 30 között vannak.
Ez megerősíti az egyik közkeletű vélekedést, azonban ezekből a számokból nem kell valamiféle összehangolt akcióra gondolni, korábbi migrációs hullámoknál, akár 1956 után is a fiatal férfiak indultak neki a világnak a legnagyobb számban, mindig ők a legmobilabbak - mondta az Indexnek Kováts András, a tanulmány egyik szerzője. Az MTA Kisebbségkutatási Intézetének munkatársa ezt az eltérő mobilitási hajlandósággal, a migrációval járó kockázatokkal magyarázza, miközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a törökországi és a közel-keleti menekülttáborokban élő szíriaiak között még megközelítőleg azonos a férfiak és a nők aránya, és az életkori csoportoké is kiegyenlítettebb.
A Magyarországon regisztrált menekültek durván harmada szír, negyede afgán, vagyis abszolút többségben vannak abból a két, alig-alig működő államból érkezettek, melyeket az elmúlt években szétmart a háború és a terrorizmus. A szíriai menedékkérők száma nyár közepén-végén ugrott meg jelentősen, nagyjából egy időben az ő befogadásukat kilátásba helyező német nyilatkozatokkal. Az év egészére nézve még sok (17 százalék) a koszovói, de ők döntően az év első hónapjaiban érkeztek, az igazán hatalmas nyári menekülthullámban már egyértelműen a háborús zónákból származók vannak többségben.
Egy rendes menekültügyi eljárásban szintén jó eséllyel indulnának az irakiak (5 százalék), de kifejezetten sokan vannak a pakisztániak is (9 százalék) — utóbbiak szinte kizárólag férfiak. Aránylag sok (4,1 százalék) a szubszaharai országokból induló, annak ellenére, hogy számukra a fő migrációs útvonal Líbián keresztül vezet.
Főleg az afgánoknál jellemző a másodlagos migráció: sok család Iránban vagy török menekülttáborokban élt, mielőtt nekivágott az európai útnak. Irán szerepét külön kiemelték az MTA kutatói: bár a menekültek átutazását többnyire nem gátolják Iránban, időnként mégis nehezebb keresztülmenni az országon. Hogy az iráni viszonyok hogyan befolyásolják a migrációt, nem tudni eleget, de azt azért lehet látni, hogy az ország az európai krízis szempontjából nem egy tökéletes pufferzóna - hangsúlyozták.
Arról hogy milyen végzettséggel, munkaerőpiaci esélyekkel rendelkeznek a menekültek, nincsenek direkt adatok, ilyesmit nem kérdeznek tőlük a regisztráció során. Közvetett információ, hogy például a szíriaiak között jelentős többségben vannak a városokból érkezők - gyaníthatóan közöttük több a magasabb végzettségű is. Az afgán migránsok hozzájuk képest kevésbé urbanizáltak.
Miközben az év első nyolc hónapjában 132 ezren adtak be Magyarországon menedékkérelmet, közülük mindössze 62-en kapták meg a nemzetközi védelmet. Az egészen alacsony szám fő oka, hogy a legtöbb kérelmező az elbírálás előtt továbbutazott Nyugat-Európába. A magyar hatóságok kevesebb, mint 1500 esetben hoztak határozatot, ebből 1400-szor elutasították a kérelmet — a koszovóiaknál minden esetben. A szírek és afgánok esetében 34, illetve 93 érdemi határozat született; az eljárás végét megváró szírek közül 19-en kaptak védelmet, 15-üket elutasították, az afgánoknak csupán 14 százalékát bírálták el pozitívan.
Miután szeptemberben életbe léptek a szigorúbb magyar szabályok, arra hivatkozva, hogy a biztonságosnak minősített Szerbiából érkeztek, már senki nem kapott menedékjogot — a korábbi, enyhének szintén nem nevezhető szabályok szerint ez még járt volna nekik. Attól azonban, hogy Magyarországon a határzár életbe lépése óta kevésbé érezhető a migrációs válság, a probléma hosszútávon megmarad, ezzel kapcsolatban ne legyenek illúzióink - hangsúlyozta az MTA vezetése. Lovász László MTA-elnök további kutatásokat ígért — főleg a kulturális, szociális, antropológiai és vallási elemzések lennének fontosak.