A Phoboson észlelt titokzatos árkok miatt kutatók azt feltételezik, hogy a Mars legnagyobb holdja szép lassan szétszakad. A hold halálát anyabolygója, a Mars okozza gravitációjával.

Azt eddig is tudták a kutatók, hogy a Phobos pusztulásra van ítélve, annyira közel van a Marshoz, hogy az árapály-erők hatására folyamatosan lassul a hold mozgása és csökkent a bolygótól lévő távolsága is. A Mars és a Phobos közötti távolság csak 5760 kilométer (a Hold 378 ezer kilométerre kering a Föld körül).

Néhány tízmillió év múlva a hold szétesik, még mielőtt elérné a Mars felszínét. Még az is elképzelhető, hogy gyűrűt alkot majd a bolygó körül.

A Phobos felszínét vastag porréteg borítja és tele van kráterekkel. Néhány ütközés olyan erejű volt, hogy felszíndarabok váltak le a holdról. Az újdonság most az, hogy kutatók szerint a Phobos felszínén is hordja a Mars vonzásának jeleit.

Még az 1970-es években fedezte fel két űrszonda a hold hosszú párhuzamos csíkjait. Ezek 100-200 méter szélesek és 10-30 méter mélyek. A kutatók először azt gondolták, hogy ezek valamilyen ősi becsapódás jelei, esetleg a Mars felszínéről származó törmelék okozta az árkokat. Nem így történt.

A Mars Express űrszonda adataiból kiderült, hogy a Phobos egy nagy halom törmelék, amelyet egy vastagabb és keményebb porréteg tart egyben. Olyan, mint egy babzsák, amely könnyen deformálható. Az új adatokat felhasználva Terry Hurford, a NASA Goddard Space Flight Center kutatója kiszámolta, hogy a Mars árapály erőinek milyen hatása lehet a Holdra és a mély árkok beleillettek a képbe. Az árkok azt mutatják, hogy a hold szétesőben van.

Kutatásának részleteit november 4-én mutatja be majd egy konferencián, egyelőre csak részleteket tett közzé a tudós. A Phobos nincs közvetlen veszélyben, még több millió éve van, de most már sejtjük, hogy mi lesz a sorsa.