Az űrállomás átlagosan 400 kilométer magasan repül a Föld felett, minden 90 percben megkerüli a Földet 28 ezer km/órás sebességgel haladva. Egy nap alatt akkora távolságot tesz meg az űrállomás, mintha minden nap elrepülne a Földről a Holdra és vissza. Még a Vénuszt is megszégyeníti, olyan fényesen jelenik meg néha az éjszakai égbolton, hogy szabad szemmel is jól látható, amint elsuhan a látóhatár felé. Aki nyomon követné az űrállomást, itt nézheti meg, hogy éppen merre jár.

A Nemzetközi Űrállomást 15 ország űrügynöksége építette összesen 100 milliárd dollárért. A legtöbb pénzt és erőforrást a NASA, a Roszkozmosz orosz űrügynökség, az ESA (Európai Űrügynökség), valamint a kanadai és a japán űrügynökség adta.

Az űrállomást nem egyszerre, hanem darabonként vitték fel. Első modulját 1988-ban indították el Bajkonurból, majd néhány héttel később az Endeavour űrsikló felvitte az amerikai kikötőmodult is. Évekig tartott az megépítése, folyamatosan vitték fel a különböző modulokat, alkatrészeket. 2000. november 2-án lépett először ember az ISS-re, azóta folyamatosan van ott valaki, soha nem maradt üresen.

Az ISS hatalmas napelemtáblákkal gyűjti össze a működéséhez szükséges energiát. Létfenntartó rendszere felelős a levegő megfelelő összetételének, páratartalmának és nyomásának szabályozásáért. Ez kezeli a víz- és hulladékfeldolgozó rendszereket is (a hulladékot egyébként űrhajókkal szállítják el). A lakómodulokban a levegő összetétele és a nyomás olyan, mint a Földön. A nitrogént nagy nyomású tartályokban szállítják az űrállomásra, az oxigént pedig egy orosz és egy amerikai modul bonyolult berendezése állítja elő. Egy űrhajós egynapi oxigénszükséglete például egy liter víz elbontásával biztosítható.

A jelenlegi tervek szerint az űrállomás még legalább 2020-ig működni fog. A NASA kérvényezte, hogy 2024-ig hosszabbítsák meg a működést, de a döntés még nem született meg. Ennek egyik oka, hogy az ukrán helyzet miatt tavaly az Egyesült Államok és Oroszország nincsenek beszélőviszonyban.

Az elhidegülés ellenére jelenleg csak a Szojuz űrhajókkal tudnak az űrhajósok az űrállomásra jutni, mivel a NASA 2011-ben leállította az űrsiklóprogramot. A NASA azonban azt reméli, hogy hamarosan nem kell az oroszokra támaszkodniuk, és más partnerekkel is el tudja juttatni űrhajósait az ISS-re. A tervek szerint a SpaceX Dragon űrhajóival tudnának embert küldeni az űrállomásra.

Manapság a legénység hat tagból áll, az űrhajósok általában hat hónapig maradnak az űrállomáson. De ez nem volt mindig így. Az első küldetés még háromtagú volt, a Columbia katasztrófája után kéttagúvá zsugorodott. Az első években még főleg az űrállomás körüli munkákat végezte el a legénység, ekkor még nem volt idő elmélyülni a kutatómunkában. 2009-ben vált hat tagúvá a legénység, amikor új modulokat, laboratóriumokat szereltek az űrállomásra.

Nagyon sok kutatást, kísérletet végeznek az űrhajósok, néhány kísérlet akár hónapokig is eltarthat. Az elmúlt években olyan új megoldásokat is telepítettek az űrállomásra, mint a 3D-nyomtatás, lézerkommunikáció, mini-műholdak kilövése. Néhányat a legénység tagjai irányítanak, de vannak olyan részei is ezeknek, amelyeket a Földről irányítanak.

A legénység nem csupán a kutatásokért, hanem magának az űrállomásnak a működtetéséért is felel. Emiatt néha űrsétát kell tenniük, ha valamit meg kell javítani és nem lehet robotokra bízni. Az űrséták általában veszélytelenek, de mindig előfordulhatnak balesetek, mint amikor 2013-ban Luca Parmitano sisakja megtelt vízzel, majdnem a halálát okozva az űrhajósnak. A NASA olyan robotokat tesztel, amelyek kiválthatják ezeket az űrsétákat.

Az űrállomásokon számtalan kísérletet végeztek el az elmúlt években. Olyan kérdésekre keresik a választ, például hogyan befolyásol a súlytalanság a növények és állatok fejlődését, kutatják az immunrendszerre gyakorolt hatását. Olyan kutatásokat végeznek, amelyek nem végezhetőek el a Földön.

A kutatásoknak konkrét gyakorlati hasznuk még nincsen, de sok száz példa van arra, hogy az ott folyó kutatások milyen hasznos felfedezésekkel járhatnak. Például az űrállomás számára kifejlesztett robotkar technológiájának felhasználásával olyan robotkart fejlesztettek, amellyel bonyolult műtéteket lehet végrehajtani. A csontritkulás ellen is sikerült új szert kifejleszteni, ezt is annak köszönhetjük, hogy kísérleteztek ott. Az ultrahangos képalkotás is sokat fejlődött az ott végzett kutatásokkal, a víztisztításban is új technológiákat fejlesztettek ki, amelyet aztán a Földön hasznosítottak. Vég nélkül sorolhatnánk a példákat.