Ismert erdei körökben, hogy a kengurufingnak szokatlanul alacsony a metántartalma. Egy új kutatás szerint ezt kihasználva az ausztrál farmerek a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosaivá válhatnak.

A juhok és a szarvasmarhák sokkal több metánt pufogtatnak el, mint a kenguruk. Egy időben a kutatók is megpróbálkoztak alacsonyabb üvegházhatású juhok tenyésztésével, és már akkor is felfigyeltek a kevésbé gyilkos gázokat eregető kengurukra. Úgy vélték, a gyomrukban egy speciális mikroorganizmus-elegy alakulhatott ki, ami visszafogja a metántermelést.

A kutatók akkor azt remélték, hogy a mikroorganizmusok áttelepítésével a juhok és szarvasmarhák sem finganák le a fejünk fölül az ózonréteget. Az eredmények viszont nem ezt mutatják, szóval továbbra is a juhok és tehenek beleiben kell keresni a megoldást, nem a kenguruk emésztőrendszerében.

A kísérletek során a kutatók vörös és szürke kengurukat tartottak fogságban, de luxuskörülmények között, hogy kényelmesen elemezhessék a ki- és bemenő gáz összetételét. A tanulmány vezető szerzője, dr. Adam Munn szerint a kenguruk gyomrában azért olyan kevés a metán, mert máshogy halad át a beleiken a táplálék, és nem az egyedi bélflórájuk miatt.

Ne röhögjenek, ez komoly dolog. 2015 márciusában készült egy felmérés: ezek szerint Ausztráiában az üvegházhatású gázok 15 százaléka a mezőgazdaságból származik, és ezt nem a traktorok pöfögték ki, hanem az állatok. A mezőgazdaság Ausztrália első számú metánforrása. Épp ezért Munn és kollégái is úgy látják, hogy a kísérleteket folytatni kell; ha kevesebb metánt termelő állatokat tudnának tenyészteni, abból az egész világ profitálhatna. Persze, ehhez szükség lesz a farmerek és takarmánygyártók segítségére is.