A Hubble űrteleszkóp segítségével a csillagászok valóságos ásatást végezhettek a Tejútrendszer centrumában. Eközben a galaxis formálódási folyamatának legkorábbi fázisaira utaló nyomokat találtak: több tízezer más csillag mellett a Tejútrendszer legelső csillagainak maradványait, 70 fehér törpét is azonosítottak a magban.

A jóval a Nap és a Föld létrejötte előtti, lassan hűlő csillagmaradványok segíthetnek megérteni, hogyan alakult ki a galaxis. A Hubble-észlelések elemzése alátámasztja azt az elképzelést, hogy először a központi dudor öltött testet, amiben nagyon gyorsan, 2 milliárd éven belül megszülettek a csillagok is. A Tejútrendszer korongjának második és harmadik generációs csillagai már jóval lassabban jöttek létre.

Az eredményeket ismertető tanulmány vezető szerzője, Annalisa Calamida szerint a Tejútrendszer központjának vizsgálata azért is fontos, mert ez az egyetlen központi dudor, amit részleteiben tanulmányozhatunk. Bár ezek a távoli galaxisokban is észlelhetők, azokban a fehér törpékhez hasonló nagyon halvány csillagokat nem tudjuk észlelni. A Tejútrendszer központi dudora a csillagtömeg negyedét tartalmazza, ezért a csillagainak minél pontosabb jellemzése alapvető fontosságú az egész rendszer, illetve a hasonló spirálgalaxisok kialakulási folyamatának jobb megértéséhez.

A felmérés során az is kiderült, hogy a dudorban a kis tömegű csillagok aránya valamivel nagyobb, mint a korongpopulációban. Calamida szerint ez arra utal, hogy a dudorban a koronghoz képest eltérőek a viszonyok, így más csillagkeletkezési mechanizmus működhetett, mint a diszkben.

A Földnél kétszázezerszer sűrűbb, apró, rendkívül halvány csillagtetemek azonosítása nem egyszerű:

A kutatók a Hubble éles felvételeit felhasználva elkülöníthették a dudor csillagait a miriárdnyi előtércsillagtól. A területről 10 év alatt készült képeken a kutatók 240 ezer csillag mozgását elemezhették. A kutatást vezető Kailash Sahu szerint a viszonylag hosszú idő miatt pontosan kimérhették az elmozdulásokat, így azonosíthatták a dudor 70 ezer csillagát, mert ezeknek más a saját mozgása, mint a korong vagy a háló csillagaié.

Calamida és kollégái a színük alapján azonosították a fehér törpéket. A nagyon forró csillagok kékebbek, mint a Naphoz hasonló csillagok, de a koruk előrehaladtával hűlnek és halványulnak, így az észlelésük még a Hubble-nek is gondot jelent. A most azonosított 70 fehér törpe csak a jéghegy csúcsa: Sahu becslése szerint a régióban százezer körül lehet a számuk. A James Webb-űrteleszkóppal talán mindegyiket meg lehet majd figyelni.