A Föld legősibb kőzeteinek darabkái eredeti formájukban megmaradtak mélyen a földköpenyben. Vulkánkitörések viszont a felszínre hozhatják őket. Egy ilyen vizsgálata alapján úgy tűnik, a víz már a kezdetektől jelen van a Földön – nem pedig a világűrből került ide kicsit később, mint ahogy azt más elméletek állítják. Ha így van, egyben azt is jelentheti, hogy a víz más bolygókon is őshonos lehet.

A geológusok a Naprendszerből származó víz útját a deutériumarány mérésével követik: a nehézhidrogénnek is nevezett elem a különböző forrásokban más-más arányban van jelen a vízben.

Lydia Hallis, a brit University of Glasgow egyetem földtudósa a kanadai Baffin-sziget vulkanikus bazaltkőzeteit vizsgálta. A kőzetekben apró üveges betétek vannak, amelyek a földköpeny mélyén jó állapotban megmaradtak 4,5 milliárd éven át – ezzel majdnem olyan öregek, mint a Föld maga.

A kövekben meglepően kevés deutérium volt: az arány majdnem 22 százalékkal kevesebb, mint a mai tengervizekbe. Ez alapján a forrásnak nagyon deutériumszegénynek kell lennie, ami lehet, hogy kizárja a meteoritokból származó földi víz elméletét. Valószínűbb, hogy az arány alapján a földi víz porfelhőből származik, amiből összeálltak a bolygók és a napok. A tanulmány a Science-ben jelent meg.