Olyan technológiákkal, mint a CT szkenner és a 3D nyomtatás egy csapat tudós bejelentette, hogy megoldotta az emlősök eredetének egyik sok évtizedes titkát. Az egész történet egy foggal kezdődött másfél évszázaddal ezelőtt.

A fogat 1847-ben találták Németországban, apró volt és egyedi formájú. Nem hasonlított sem a hüllők, sem az emlősök fogazatára. Európa-szerte később több hasonló fogat találtak, de mindig csak egy fogat, semmi mást. A kutatók nevet is adtak ennek az állatcsoportnak, haramiydáknak nevezték őket.

A fogat 220 millió éves kőzetben találták meg egy olyan területen, ahol egyébként az első emlősök ősei fejlődtek ki. Éveken keresztül kutatták ezeket a fogakat, a tudósok nem tudták hova tenni a leleteket. A 80-as évek végén a Harvard Egyetem kutatócsoportja Kelet-Grönlandon keresett hasonló fogakat, találtak is. Évekkel később megtalálták az állat állkapocs-csontját is, amelyből egyértelműen kiderült, hogy az emlős egyik őséről van szó. Az azonban nem volt egyértelmű, hogy a Haramiyavia része-e az emlősök családfájának. Ez ugyanis több mint 200 millió évesre tenné az emlősök megjelenésének idejét.

Vagy ez az evolúciós ág zsákutcának bizonyult és már korábban elváltak azok a fajok, amelyekből az emlősök később kialakultak. A paleontológusok többsége ugyanis ekkor még azt gondolta, hogy az első emlősök 170-160 millió évvel ezelőtt alakultak ki.

Két évvel ezelőtt az egykori kutatócsoport tagja úgy döntött, hogy megint megvizsgálja a grönlandi leletet. Többen ugyanis úgy gondolták, hogy a kőbe zárva lehetnek még csontok. A probléma az volt, hogyha megfaragják a követ, tönkretették volna a törékeny csontot. Ehelyett CT-vel szkennelték a követ és egy majdnem teljes állkapcsot találtak.

Korábban elképzelhetetlen volt hasonló vizsgálat. Kiderült, hogy a Haramiyavia és ezzel az összes haramiyida valójában nem emlős, hanem egy sokkal ősibb ághoz tartoztak. A bizonyíték az állat alsó állkapcsában lévő két csont, amely az emlősöknél a középfülbe vándorolt, fejlettebb fülszerkezetet hozva létre. Ennek az állatnak azonban nagyon primitív a füle.

A felvételekből a kutatók megalkották az állkapocs három dimenziós képét, ebből rakták össze, hogyan is nézhetett ki maga az állat. Néhány centiméteres, rágcsálószerű kinézete volt, növényeket evett.

Az egyetlen érv amellett, hogy a haramiyidák emlősök lehettek, az a fogaik hasonlósága volt a későbbi multituberculatákkal, amely 120 millió éven át létezett rágcsálószerű csoport. Ezek már emlősök voltak, az oligocén kor elején pusztultak ki. legalább kétszáz faja ismert.