Elektromos áramköröket ültettek élő rózsák érrendszerébe a svéd Linköping Egyetem kutatói, és ezzel létrehozták a világ első kiborg dísznövényeit. Nem, a drótkerítésre ráfuttatott vadszőlő nem tartozik ebbe a kategóriába. A csoportot vezető Magnus Berggen professzor abban bízik, hogy a módszerükkel nemcsak megfigyelni és szabályozni tudják majd a növényeket, hanem 

A tudományos munka e korai fázisában még nem tudnak ilyen komoly eredményről beszámolni, csupán a levelek színárnyalatát tudják módosítani a növénybe vezetett elektromos árammal. A feladat nehézségét mutatja, hogy ezen is két évet dolgoztak a kutatók. 

Eddig azt sem tudtuk, hogy az élő növényekben milyen koncentrációban fordulnak elő bizonyos molekulák, most viszont már szabályozni is tudjuk ezen anyagok mennyiségét - mondta Ove Nilsson, a tanulmány társszerzője.

A kutatócsoport több mint egy tucat különféle polimert kipróbált, mire rátalált a PEDOT-S:H nevűre, amely végre nem mérgezte meg a növényt, és nem is zárta el a szállítószöveteket. Amikor a növény szárát PEDOT-S:H oldatba helyezték, az rögtön felszívta az anyagot; a gyökéren keresztül lassabban zajlott le ez a folyamat. A szállítószöveten belül vékony film képződött, ezt használták a kutatók drótként a kísérleteikben.

A levelekbe másfajta PEDOT-variánst és nanocellulózt fecskendeztek be. A cellulóz apró szivacsos struktúrákat alakított ki a levelekben, ezeket megtöltötték polimerrel. Elektromos áram hatására a levelek színárnyalat kicsit megváltozott.

A jövő sok jóval kecsegtet, ha valóra válik a tudósok álma, és létre tudnak hozni zöld antennákat, új anyagokat, és élő növényekből, égetés nélkül tudunk majd energiát szüretelni.