Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyének kiáltották ki az Adriai-tenger által elnyelt ősi várost Zára térségében. A maradványokat mindössze 50 méterre a parttól, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében találták meg horvát búvárok még tavaly. A korát azonban csak idén októberben tudták meg. Az Egyesült Államokban elvégzett szénizotópos vizsgálat kimutatta, hogy a város 3500 éves.

Az ókori régészeti lelőhely csaknem két hektáron terül el, ahol a kutatócsoport először rengeteg faoszlopot talált a tenger fenekén - írja az MTI. Ezek - mint később kiderült - nem épületeket tarthattak, hanem a partszakaszt erősítették meg velük. Hasonló építkezési stílust korábban a Pó folyó mentén, Olaszországban fedeztek fel, az Adrián még soha sem találkoztak ilyennel.

A búvárok műholdképek és légi felvételek alapján kezdték el a térséget kutatni. Ezeken tisztán látszott, hogy emberi kéz alkotta, szabályos formációk rejtőznek a víz alatt. A régészek egy háromszáz méter hosszú, tört kőből készült fal vonalait fedezték fel, amely összeköthette a szigetet a szárazfölddel.

Matko Ilkic, a feltárások vezető régésze újságíróknak elmondta, hogy a lelőhelyre három méter mélyen találtak rá, és mivel évente körülbelül egy millimétert nőtt a tenger vízszintje, a város korának meghatározása is helyes lehet.

„Háziállatok csontjait tártuk fel, ami arra utal, hogy fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek az ott élő emberek, továbbá találtunk egy kőbaltát és egy olívamagot is, amely valószínűleg a legrégebbi lelet az egész Adrián" - mondta.

A leleteket egy jövő nyári tárlaton mutatják be. A régészek bíznak benne, hogy restaurálva, teljes egészében is látható lesz a bronzkori város és a kikötője.