Az átmeneti kényszerszünet után Japán újra beindítaná a tudományos célú bálnavadászatot – írja az MTI. A japán flotta már kedden elindul a Déli-sarkot övező tengerekre.
Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.
A japán kormány ezután 2015 tavaszán új bálnavadászati programtervet terjesztett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé, de az IWC szakértői testülete akkor még nem találta kielégítőnek az új programot. Japán, a bizottság kifogásait figyelembe véve, múlt pénteken terjesztette be a program végső változatát. Ez megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét, és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák.
A tervezet pénteki benyújtása után néhány hajó már hétfőn útnak is indult Mijagi kormányzóságból. Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére. George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt az álláspontja megváltoztatására.
A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgató emlékzetet, hogy a térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek.
A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.
Ausztrália 1999-ben hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.