A tudósok közelebb kerültek a Tribrachidium nevű ősi háromkarú tengeri élőlény testműködésének a megértéséhez. Az állat valószínűleg a különleges testformája segítségével gyűjtötte össze a vízben lebegő táplálékdarabkákat.

A Tribrachidium 550 millió évvel ezelőtt élt, az ediakara földtöréneti korban, a vízfelszín közelében. Korongalakú testének a lapos tetejéről három csápszerű kar nőtt ki. Háromszorosan szimmetrikus élőlény volt, vagyis a teste három egymással szimmetrikus szegmensből állt – ellentétben bármilyen ma élő és ismert élőlénnyel. Éppen azért, mert nem nagyon lehet semmilyen ismert élőlénnyel összehasonlítani, a tudósok nem igazán tudják, milyen is volt a Tribrachidium, hogyan viselkedett, mozgott vagy táplálkozott.

Ez utóbbinak a megismeréséhez jutottak most közelebb a kutatók CT-szkenner és számítógépes modellezés segítségével. A Tribrachidium maradványából készítettek egy háromdimenziós digitális modellt, amelyet az állat egykori természetes környezetének szimulációjába helyeztek, például virtuális tengeri áramlatokat bocsátottak rá. Az áramlatok az állatot elérve lelassultak, a testét elhagyva pedig örvényleni kezdtek. Az örvénylés visszaáramoltatta a vizet az állat felé, keresztül a teste három szimmetrikus részén, ahol a vízben oldott részecskék leülepedtek a hasadékokban.

A tudósok korábban azt gondolták, hogy a Tribrachidium nagyon egyszerű élőlény volt, de az új eredmények alapján valójában sokkal komplexebb lehetett. Ez a táplálkozásmód például az állat körüli környezet befolyásolását is eredményezhette, hiszen az oldott részecskék kihalászásával több fény juthatott át a vízen, amitől az akár oxigéndúsabb is lehetett.