A Föld 40 év alatt a termékeny földterülete egyharmadát elveszítette. Bűnös a talajerózió és a környezetszennyezés, a növekvő élelmiszerigénnyel együtt a kisebb művelhető terület globális élelmezési válsággal fenyeget.
Egy kutatás friss eredményei szerint világszinten majdnem 33 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben a megművelhető és a jó minőségű földterületek nagysága. Ez a az ütem messze meghaladja a talaj természetes megújulási képességét.
A Sheffieldi Egyetem kutatói az utóbbi tíz évben megjelent vizsgálatok adataiból indultak ki, és arra a következtetésre jutottak, hogy a veszteség katasztrofális, és a mezőgazdaság lényegi átalakulása nélkül a károk már közel vannak ahhoz, hogy helyrehozhatatlanok legyenek.
A folyamatos művelés a nagy mennyiségű műtrágyázással együtt világszerte pusztítja a földet. A kutatás szerint a talajerózió sebessége közel százszor gyorsabb a talajképződéshez képest. Két és fél centi vastag talajtakaró formálódásához természetes körülmények között fél évezredre van szükség. „Olyan talajt hozunk létre, ami maximum arra jó, hogy a növény ne dőljön ki. A talaj eliszaposítja a folyamrendszereket, elég csak ránézni az Amazonas barnálló torkolatvidékére a műholdképeken” — mondta a Guardiannek Duncan Cameron biológus.
A hatalmas méreteket öltő erózió nagyrészt a megszakítás nélküli nagyipari termesztés következménye. Az állandóan forgatott talajban súlyos hatással járó kémiai folyamatok történnek: az oxigénnek kitéve a föld elveszíti a benne lévő szén egy részét, emiatt kevésbé képes megkötni. Így a talaj veszít vízmegtartó képességéből is, kevésbé alkalmas növénytermesztésre és az árvizek megfékezésére. A rossz minőségű talajt az esőzések (a klímaváltozás hatására a csapadékeloszlás egyre egyenlőtlenebb, a száraz időszakok sokfelé hirtelen lezúduló esőkkel váltakoznak) tovább rombolják, főleg, hogy az erdőirtások miatt a növénytakaró sem jelent védelmet.
Miközben a jelenlegi technikával a romló talajviszonyok miatt a mezőgazdaság egyre kevesebb élelmiszert lesz képes előállítani, az élelemigény a Föld növekvő népessége miatt emelkedik: az előrejelzések szerint 2050-ben az akkori 9 milliárdnyi embernek a mostaninál 50 százalékkal több ennivalóra lesz szüksége.
A sheffieldi kutatók, akik a mostani párizsi klímacsúcson mutatták be eredményeiket, egy új mezőgazdasági rendszert tartanának kívánatosnak, különben a talaj nem lesz képes kielégíteni ezeket az igényeket. Azt maguk is elmondják, hogy ehhez komoly politikai beavatkozásra lenne szükség — enélkül azonban nincs sok esélyünk. Legfontosabb konkrét javaslataik: