Ausztrál tudósok radikális módszerekkel próbálják megakadályozni a helyi varánuszfélék pusztulását: helyes táplálkozásra szoktatják őket. Pontosabban arról próbálják leszoktatni őket, hogy megegyék a mérgező óriásvarangyokat, mert abba biztosan belehalnak.

A kutatók kisebb, nem halálos, de még épp eléggé mérgező békákkal etetik a varánuszokat. Ha egy varánusz egyszer megkóstolja a varangyot, utána biztos nem követi el még egyszer ezt a hibát. A Biology Lettersben megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, ezzel a módszerrel megmenthető lenne az ausztrál vadvilág.

Minket is nagyon megleptek az eredmények, hogy egyes gyíkfélék gyakorlatilag tényleg megtanulták a leckét, és még annyi varangy között is túlélték, ami a vadonban gyakorlatilag példátlan lenne.

– mondta a kutatást vezető Georgia Ward-Fear, a Sydey-i Egyetem munkatársa.

Az óriásvarangyokat 1930-ban szállították először Ausztráliába, hogy elpusztítsák a cukornádon élősködő kártevőket. Később viszont megállíthatatlanul elszaporodtak, és ezzel már a kontinens őshonos állatait is veszélybe sodorták.

A legsúlyosabb a sárga pettyes varánuszok helyzete: az egyedek 90 százalékával a varangyok mérge végzett. Amikor ugyanis a varangyok elszaporodnak egy-egy területen, a pettyes varánuszok elkezdik felfalni őket – csakhogy ebbe belehalnak. Már az is végezhet velük, ha fél percre a szájukba kapják a varangyokat.

A kutatók fiatal békákat gyűjtöttek össze a kísérlethez. Teleszkópos póznán nyújtották be a kis békákat a gyíkoknak. Az ő mérgük túl gyenge volt ahhoz, hogy végezzen a varánuszokkal, de épp elég rosszul lettek tőle ahhoz, hogy többet ne kóstolják meg őket.

A szakértők azt tapasztalták, hogy ez hasonlóan működik a vadonban is: ha a varánuszok rosszul lettek a fiatal békák mérgétől, többet nem próbálták megenni őket, de ha a varangyinvázió idején egy felnőtt példánnyal kezdték a lakmározást, biztosan belehaltak.