A Nature Communications szaklap szerint 50 ezer éves tojáshéjak bizonyítják, hogy az első ausztráliai emberek is hozzájárultak az egyik óriás ősmadárfaj, a Genyornis newtoni kihalásához, mivel
Gifford Miller, a Coloradói Egyetem tudósa és a kutatás vezetője szerint tehát nem csak a klímaváltozás tehető felelőssé a röpképtelen óriásmadár kihalásáért. A részben megfeketedett héj bomlási folyamatából ugyanis kiderült, hogy a darabokat nagy hőmérséklet érte, de nem egyenlő mértékben, vagyis az első telepesek a tojásokat tűzben hevítették fel, és a héj eközben égett meg.
A Dromornithidae családba tartozó Genyornis newtoni 44-54 ezer éve élt, úgy nézett ki, mint egy két méter magas liba és egy strucc keveréke. A madárfaj Ausztrália prehisztorikus megafaunájához tartozott, olyan hatalmas állatokkal együtt, mint az óriáskenguru és egy teknősfaj, amely akkora volt, mint egy kisteherautó.
Eddig a kutatók nem tudták tudományosan igazolni, hogy az akkori ember vadászott-e a megafauna élőlényeire vagy fogyasztotta-e a tojásaikat. Az ausztrál leletek ugyanis sokkal régebbiek, mint a más kontinenseken találtak és az ausztrál körülmények meggyorsították a bomlási folyamatokat.
Más területeken a tudósok már korábban megállapították, hogy az ember a vadászattal hozzájárult az állatfajok kipusztulásához. Így halt ki például a Moa nevű futómadár kevesebb mint 200 év alatt, de a mamutok kihalásához is jelentősen hozzájárult az ember.