A nagy fej nem biztos, hogy rossz dolog, ha nagy agy tartozik hozzá. A testméretükhöz képest nagyobb aggyal rendelkező állatok jobb problémamegoldók – állítják amerikai kutatók Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A tudósok régóta úgy gondolják, hogy létezik kapcsolat az állatok relatív agymérete és kognitív képességei között, de több évtizedes kutatás alapján sem sikerült egyértelmű választ találni. Ráadásul nagyon kevés kísérleti adat van a témában – magyarázza Sarah Benson-Amram, University of Wyoming kutatója. 

A kutatók állatok több csoportját vizsgálták meg. Vizsgálataikból kiderült, hogy a testükhöz képest aránylag nagyobb agymérettel rendelkező állatok jobbak a problémamegoldással kapcsolatos feladatokban. 

"Mindig is feltételeztük, hogy akinek nagyobb az agya, az okosabb. Tudjuk, hogy az agyak energetikai szempontból drágák, ezért azok a fajok, akik több erőforrást használnak erre, okkal teszik. Mindig úgy gondoltuk, hogy ez az ok az intelligencia" – mondja a kutató.

Ez viszont nem azt jelenti, a nagyobb mindig jobb. A nagyobb agyak általában követik a nagyobb testméretet – az ámbráscet agya 9 kilogramm, egy sivatagi hangyái viszont csak 0,00028 gramm – nem mindig ez a helyzet.

Néhány faj, például a delfinek nagyobb aggyal rendelkeznek, mint amit a testméretük alapján várnánk, míg mások, mint például a víziló vagy a kék bálna kisebbel.

Benson-Amram és csapata 140 állatkertben élő ragadozó emlőst vizsgált meg 39 különböző fajból. Az állatok kaptak egy dobozt, belsejében valamilyen finomsággal, és ki kellett nyitniuk egy L alakú zárat.

Dobozt úgy tervezték, hogy ne lehessen szétharapni: fémből készült, de a résein át beleszagolhattak. Minden állatnak más-más finomságot választottak. A vörös pandák bambuszt kaptak, a hiénák húst.

Néhány állat a szájával nyitotta ki a dobozt, gyorsan és könnyedén. Mások először megvizsgálták, megszagolták, felborították. "A folyami vidrák elképesztőek. Nagyon aktívak. Az orrukkal borogatták a dobozt" – mondja a kutató. A borz egy hatalmas lyukat ásott a doboz alatt, hátha úgy kiesik az étel.

A kutatók minden állatnak harminc percet adtak a doboz kinyitására. A medvék, folyami vidrák, borzok, rozsomákok, coatik (medvefélék), észak-amerikai macskanyércek és a farksodrók voltak a legjobbak a feladatban. A mongúzfélék két fajának nem sikerült kinyitna a dobozt.

A relatív agyméret mellett a kutatók megnézték azt is, hogy a társas hajlam milyen hatással van a problémamegoldásra, de ebben a kutatásban nem találtak összefüggést. Megvizsgálták a kézügyességet is, de az első lábak nem segítettek annyit, mint a relatív agyméret. Ugyanez jött ki a testméretre is.