Merev pénisszel találtak meg egy borostyánba zárt kaszáspókot. A merevedéses fosszilíát Burmában találták, az erekció pedig 99 millió éves. Jelentős leletről van szó, mert a kaszáspókok pénisze visszahúzható, ezért ritkán látni teljes pompájában, viszont sokat segíthet az egymáshoz nagyon hasonló fajok megkülönböztetésében.
A kaszáspókok magyar neve egyébként csalóka, mert valójában nem is pókok. Szintén a pókszabásúak osztályába tartoznak ugyan, de a skorpiók a pókoknál közelebbi rokonaik. Viszont a szaporodásukban a pókoktól és a skorpióktól is eltérnek, ugyanis csak nekik van péniszük. (Bár a pénisz hiányában a nőstény kaszáspókok is egészen hasonlítanak a hím pókokra.)
A hím pók sző egy tasakot, amelybe először beleüríti a spermáját, majd a táplálkozáshoz is használt tapogatójával gyakorlatilag felszippant belőle egy keveset. Nincs tehát külön erre kitalált szerve, hanem a tapogatót dugja be a nőstény ivarnyílásába. A hím befecskendezi a spermát, a nőstény pedig nem rögtön használja fel, hanem eltárolja a tojásrakás idejére.
A hím kaszáspók viszont nem körülményeskedik ennyit, neki van dedikált pénisze, amelyet közvetlenül bedughat a nőstény szájnyílása közelében található ivarnyílásba. Már ha nem ömlik rá közben némi gyanta, hogy 99 millió évre nyújtsa az erekcióját.
Szegény kaszáspók ennek biztosan nem örült, a tudósok viszont annál inkább, mert ez az első alkalom, hogy a borostyán konzerválta egy kaszáspók péniszét, és egyben ez az eddigi legjobb állapotban megőrzött kaszáspók-pénisz. Ez már önmagában is szép tudományos érdekesség, de a kaszáspókpénisz-vizsgálatnak az ad különösen nagy jelentőséget, hogy ez az egyetlen épkézláb eszköz a tudósok kezében, hogy az egyébként nagyon hasonlító kaszáspók-fajokat megkülönböztessék egymástól.
A különböző családoknak, sőt fajoknak jellegzetes péniszformájuk lehet. Valójában ez gyakran még a test és a lábak formáinál is fontosabb
– mondta a kutatást vezető Jason Dunlop.
A Burmában talált példány pénisze például a szívalakú fejrésszel és a csavart végződéssel olyan különleges, hogy rögtön egy külön családba is sorolták miatta. Magát a fajt már korábban elnevezték Halitherses grimaldiinak, az új család neve pedig Halithersidae lett.
Dunlop szerint az nem teljesen világos, hogy miért nem találták meg az izgalmi állapotot előidéző nőstényt is a borostyánban. Ez arra is utalhat, hogy valójában nem a légyott előtti pillanatban jött a gyantaömlés, hanem éppen az okozta a merevedést, hogy a hím csapdába esett a ragacsos anyagban, és a küzdelem miatt felszökő vérnyomás miatt véletlenül nyomódhatott ki az alaphelyzetben behúzott pénisz.
A tanulmány a Science of Nature folyóiratban jelent meg.