Az oroszországi Cseljabinszk felett 2013-ban a légkörbe csapódott aszteroidánál majdnem kétszer nagyobb kisbolygó közelít a Föld felé. A 2013 TX68-as jelzésű aszteroida március 5-én lesz a legközelebb a bolygónkhoz, de szabad szemmel nem lehet majd látni – írja az MTI.

Hogy pontosan milyen közel lesz a Földhöz a meteor, azt még a csillagászok sem tudják biztosan: akár 17 ezer kilométer közelségbe is kerülhetünk vele, de lehet, hogy 14 millió kilométernyire marad.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában elmondta, hogy a 17 ezer kilométeres távolság csillagászati értelemben közeli. Mint hozzátette, a Hold pályáján belülre merészkedő égitestekkel való találkozás mindig közelinek számít.

A kutatók 2013-ban fedezték fel a harminc méter átmérőjű, nagy tömegű kisbolygót, de akkor nagyon kevés megfigyelés született róla. Mizser szerint emiatt elég bizonytalanok a pályaszámítások: a legvalószínűbb közelítés nagyjából másfélszeres Holdtávolságnak – 500 ezer kilométernek – felel meg, ami biztonságos távolságot jelent. A 2013 TX68-as jelzésű aszteroida a Nap körül kering, és mindig más távolságban száguld el mellettünk.

A Naprendszer katalogizált kisbolygóinak száma jóval meghaladja az 500 ezret. Emiatt nem lehet mindegyiküknek kiemelt figyelmet szentelni. Ez technikailag sem lehetséges, mert egy apró égitest csak akkor látható, ha viszonylag közel (csillagászati léptékkel: néhány tízmillió kilométerre) van a Földtől.

A 2013 TX68-as aszteroida nagyon halvány lesz, amikor március 5-én megközelíti a Földet. Szabad szemmel nem lehet majd látni; legfeljebb a komoly felkészültségű amatőr csillagászok tudják majd megörökíteni.

Az aszteroidák megfigyelése egyrészt az égitestek keletkezési idejének feltérképezése, másrészt biztonsági szempontból is fontos. A cél, hogy megmondjuk, mikor van esély valamilyen égitest becsapódására.

A cseljabinszki becsapódás például egyszer csak megtörtént. Vannak égitestek, amelyeket egyelőre nem tudunk előre jelezni, mert annyira kicsik, halványak, hogy észleléstechnikailag nem lehet őket időben, vagy egyáltalán megfigyelni.

– magyarázta Mizser Attila.