Rekordméretű ózonlyuk nőhet áprilisra az északi félteke felett, ami megnövelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát – írja az MTI. Markus Rex, a karlsruhei Alfred Wegener, a Sarkvidéki és Tengerkutató Intézet (AWI) munkatársa számolt be a veszélyről az intézet vizsgálatai alapján.

HA a klímakörülmények nem változnak az északi sarkvidék felett, a veszélyes UV-sugárzás márciusban és áprilisban az északi féltekén olyan méreteket ölthet, mint máskor nyár közepén. Ráadásul, mivel a nap nem fog égetőbbnek tűnni, mint egyébként, az emberek hamar leéghetnek a szabadban. Elsősorban a világos bőrűek és a szabadban napvédelem nélkül játszó gyerekek kerülhetnek veszélybe.

Az erős UV-sugárzás hatásaitól a növények és az Északi-tenger algái is szenvedhetnek, melyek az egészen a bálnákig nyúló táplálkozási lánc alapját biztosítják.

Az AWI szerint az Arktisz felett egy egyelőre stabil alacsony légnyomású örvény alakult ki. Ebben 20 kilométeres magasságban szélsőséges, mínusz 90 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Az úgynevezett sztatoszférikus felhők már -78 fokon kialakulhatnak; az ezekben található fluorklór-szénhidrogének bontják le az ózont. Az FCW-k önmagukban nem nagy ózonpusztítók, de hideg hatására azzá válnak.

Az AWI vizsgálatai alapján február közepéig az ózon több mint egynegyede elbomlik az északi sarkvidék felett az AWI szerint. A légköri körülmények arra utalnak, hogy az ózonbomlás mértéke még a 2010-2011-es télen mért eddigi csúcsot is túlszárnyalhatja. 2011-ben az Arktisz feletti ózonrétegben akkora lyuk tátongott, mint Németország területének negyvenszerese.

Ha a tartós alacsony légnyomású örvény nem oszlik fel, Rex szerint jóval nagyobb lyuk alakulhat ki az ózonrétegben, amelynek hatásai akár Észak-Olaszországot is elérhetik. A kutatók egyelőre nem tudják megjósolni, hogy vajon még időben feloszlik-e az örvény.