Pakisztáni tudósok egy csoportja 1,1 millió éves stegodonagyarat találhatott a pakisztáni Pandzsáb központi provinciájában. Ez azért lehet érdekes, mert teljesen új képet nyit az állat evolúciójáról.

A stegodon a modern elefánt egyik távoli rokona, az ormányosok rendjének tagja volt. Első tagjai nagyjából 11,6 millió éve jelenhettek meg, az utolsó példányok a legutóbbi jégkorszak idején pusztulhattak ki.

Bár korábban azt gondolták, hogy a ma élő elefántok a stegodonok leszármazottai, valójában nincs köztük ilyen egyenes ági rokonság. A stegodonoknak nincsenek ma élő utódaik.

A stegodon a legnagyobb szárazföldi emlősök egyike volt 3,8-3,9 méteres marmagasságával és 12-13 tonnás súlyával. Agyara akár három méter hosszúra is megnőhetett, és jellegzetesen egyenes volt, alig görbült.

A most talált agyar 2,44 méter hosszú, a kerülete nagyjából 20 centiméter. Ezzel a legnagyobb stegodonagyar, amit valaha találtak. Legalábbis a kutatócsoport szerint. Muhammad Akhtar, a kutatás vezetője azt nyilatkozta, hogy a lelet révén sok újat tudhatunk meg a stegodonok evolúciójáról, különösen abban a régióban. Többek között arról is adhat információt, hogy milyen lehetett a környezet és élővilág ebben az időszakban.

Más kutatók azt hangsúlyozzák, hogy igen ritka a mostani lelet, hiszen teljesen épségben maradt stegodonagyarat nagyon ritkán találni. Gerrit Van Den Bergh, az ausztrál University of Wollongong paleontológusa további vizsgálatokat szeretne, többek között kormeghatározást is.

A stegodon főleg ázsiai faj volt, de még Görögországban is találtak maradványokat. Az bizonyos, hogy a modern ember már találkozhatott az állatokkal, de azt nem tudják megmondani a kutatók, hogy őseink vadásztak-e a stegodonokra.