Kínai kutatók egy új, Tajcsi nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését – írja az MTI.

Hu Ven-zsuj projektvezető elmondta, hogy 2030 körül három, a gravitációs hullámok felismerésére alkalmas műholdat is felbocsátanak. A projektvezető azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

A nyolcvanéves Hu Ven-zsuj azt is megjegyezte, hogy ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy az új projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Szerinte a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, így újabb és újabb kérdésekre kaphatunk válaszokat.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaónak azt nyilatkozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul. Ennek okát  a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev kínai szabályozásban látja. A bizonyos összeghatárt meghaladó projektek engedélyezésének például nincs meg a felelőse, így viszont a kínai kutatók nem tudnak olyan nemzetközi kutatásokban részt venni, mint például a LIGO.

Vang utalt rá, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására.  Vang szerint a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára.