A Föld óriási meteorzuhatagot élt át 790 ezer évvel ezelőtt. A Heidelberg Egyetem kutatói ezt tektitek vizsgálatával derítették ki. A tektitek apró, alig egy centiméteres meteoritok, vagy meteorit becsapódásakor keletkezett kőzet, amelynek olvadt anyaga a gyors hűlés miatt üveges, alakja pedig elnyúlt, csepp formájú.

Az egyetemi kutatók a világ minden pontjáról származó tektitet vizsgáltak meg, például Autszráliából, Kanadából, Közép-Amerikából és Ázsiából származó kőzetet is megnéztek. Meglepődve vették észre, hogy hiába származnak a világ legkülönbözőbb részeiről, nagyjából ugyanolyan korúak.

Ebből arra következtettek, hogy ugyanabban az időben kerülhettek a Föld légkörébe. A kutatók izotópos kormeghatározással megállapították, hogy nagyjából mikor lehetett ez az idő. Ezek szerint 793 ezer évvel ezelőtt lehetett egy nagyobb meteoreső (plusz/mínusz nyolcezer év).

Még azt is kiszámolták, hogy a meteoresőt okozó meteor majdnem egy kilométer átmérőjű lehetett. A robbanás pedig, amikor darabjaira hullott egymillió megatonna TNT-nek felelt meg. Ez húszezerszerese a valaha is alkotott legnagyobb hidrogénbombának.

A kutatók szerint egy ekkora robbanás földrengéseket és hatalmas tüzeket okozhatott több száz kilométerre a robbanűstól is. A robbanás óriási porfelhőt is a levegőbe emelt, amely miatt a napsugarak nem jutottak el a Földig. A napsütés hiánya miatt pedig a növényzet is megritkult a következő években.

Az Ausztráliából, Kanadából és Antarktiszról származó tektitek összetétele hasonló volt, a Közép-Amerikai azonban más anyagból volt. Ez azt jelentheti, hogy az előzőek ugyanabból a meteoritból származnak, a közép-amerikai tektitek pedig talán más forrásból származnak.